Molibdén-trioxid
| Molibdén-trioxid | |
-oxid_Kristallstruktur.png) 3 dimenziós szerkezet |
 Molibdén-trioxid por |
| IUPAC-név | molibdén-trioxid |
| Más nevek | molibdit |
| Kémiai azonosítók | |
| CAS-szám | 1313-27-5 |
| PubChem | 14802 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | MoO3 |
| Moláris tömeg | 143,95 g/mol |
| Megjelenés | sárga, vagy világoskék szilárd anyag |
| Szag | szagtalan |
| Sűrűség | 4,69 g/cm³ |
| Olvadáspont | 795 °C |
| Forráspont | 1155 °C |
| Oldhatóság (vízben) | 0,1066 g/100 ml (18 °C) 0,490 g/100 ml (28 °C) 2,055 g/100 ml (70 °C) |
| Mágneses szuszceptibilitás | +3.0·10−6 cm³/mol |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | ortorombos |
| Termokémia | |
| Std. képződési entalpia ΔfH |
−745,17 kJ/mol |
| Standard moláris entrópia S |
77,78 J K−1 mol−1 |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | karcinogén (Carc. 3. kategória) ártalmas (Xn) irritatív (Xi) |
| R mondatok | R36/37, R40 |
| S mondatok | (S2), S22, S36/37 |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| LD50 | 2689 mg/kg (patkány, szájon át) |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos anion | króm-trioxid volfrám-trioxid |
| Rokon vegyületek | molibdén-dioxid |
| Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. | |
A molibdén-trioxid egy szervetlen vegyület, a molibdén oxidja, kémiai képlete MoO3. Benne a molibdén oxidációs száma +6. A molibdén-trioxid a legnagyobb mennyiségben termelt molibdénvegyület. A természetben a ritka molibdit ásványban fordul elő. Elsősorban elemi molibdén kinyerésére, illetve oxidációs reakciókban katalizátorként használják.
Szerkezet
Gázállapotban a molibdén-trioxid molekulájában három oxigén kettős kötésekkel kapcsolódik a központi molibdénatomhoz. A szilárd, vízmentes MoO3-ban, azonban torzult MoO6 oktaéderekből alakul ki réteges szerkezet. Az csúcsaikkal érintkező oktaéderekből láncok alakulnak ki, melyeket oxigénatomok kötnek össze, kialakítva ezzel a réteges szerkezetet. Az oktaéderben a más atomokhoz nem kapcsolódó oxigén és a molibdén közti kötés rövidebb, mint a többi kötés.[1][2]
Előállítás és reakciók
A molibdén-trioxidot iparilag a molibdén elsődleges érce, a molibdén-diszulfid pörkölésével állítják elő:
- 2 MoS2 + 7 O2 → 2 MoO3 + 4 SO2
Laboratóriumban a nátrium-molibdát vizes oldatából állítják elő perklórsavval:[3]
- Na2MoO4 + H2O + 2 HClO4 → MoO3(H2O)2 + 2 NaClO4
Ha a molibdén-trioxidot lúgban oldjuk, a kapott oldatban a tetraéderes MoO42- ionok fordulnak elő és belőle egyszerű molibdátok (pl. Na2MoO4) kristályosíthatók. Az oldatból savanyítás hatására az élénk sárga színű molibdénsav (MoO3·2H2O) nyerhető, mely hevítéssel monohidráttá alakítható.
Felhasználás
A molibdén-trioxidot a molibdén gyártásának alapanyagaként használják, amit acélok és korrózióálló ötvözetek adalékaként használnak. A gyártáshoz a MoO3-ot magas hőmérsékleten hidrogénnel redukálják:
- MoO3 + 3 H2 → Mo + 3 H2O
A molibdén-trioxidot az akrilnitril propénből és ammóniából történő előállításakor katalizátorként is használják. Javasolták lehetséges mikroba-elleni szerként például polimerekben, mert vízzel érintkezve H+ ionokat képez, amely hatékonyan pusztítja el a baktériumokat.[4]
Források
- ↑ a b Molybdite Mineral Data
- ↑ Wells, A.F. (1984) Structural Inorganic Chemistry, Oxford: Clarendon Press. ISBN 0-19-855370-6.
- ↑ Yellow Molybdenum(VI) Oxide Dihydrate Inorganic Syntheses, 191. o.. DOI: 10.1002/9780470132555.ch56 (1986). ISBN 0-471-83441-6
- ↑ (2012) „Antimicrobial activity of transition metal acid MoO3 prevents microbial growth on material surfaces”. Materials Science and Engineering: C 32, 47. o. DOI:10.1016/j.msec.2011.09.010.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Molybdenum trioxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.