Mita Popović
| Mita Popović | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1841. július 3. Baja |
| Elhunyt | 1888. június 8. (46 évesen) Budapest |
| Nemzetiség | szerb |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers, dráma |
| Irodalmi irányzat | romantika |
Dimitrije "Mita" Popović (szerbül: Мита Поповић) (Baja, 1841. július 3. – Budapest, 1888. június 8.) magyarországi szerb költő, író.
Életrajza[szerkesztés]
Mita Popović Baján született nagyon szegény szerb családban. Apja Naum Popović, anyja Julijana Kresojević volt. Két fiútestvére (Gyena és Joca) és egy lánytestvére (Milica) volt. 1852-ben apja meghalt és a család még szegényebb lett. Az anyja azt szerette volna, ha fia szerzetes lesz, ezért Karlócára küldte tanulni. Azonban Mita 1855-ben visszatért Bajára elvégezni a gimnáziumot, ami anyjának nem tetszett. 6 évvel később érettségizett és professzora, Kalmár József és a bajai bíró ajánlásával jogot tanult Pesten. Ekkor lett a Tökölyanum tagja. 1863-ban kitűnő eredménnyel letette az államvizsgát, majd egy évvel később letette a jogvizsgát, hogy a bíróságon dolgozhasson. 1869-ben ügyvédként kezdett el dolgozni a bajai magisztrátuson. 1871-ben elvette Mila Savićot.
1877-ben, mikor a magyarok megünnepelték az oroszok feletti török győzelmet, Mita Popović nem tartott velük, ezért elűzték a városból. Újvidéken telepedett le, majd a következő évben átköltözött Zomborba. Ezután lelki beteg lett és két év múlva Budapesten elmebajban meghalt.
Munkássága[szerkesztés]
Mita Popović gyermekkorában nem vagy igen rosszul beszélt szerbül. A verseit magyar nyelven kezdte el írni és nagyon elismert lett. Hatással voltak rá: Petőfi Sándor, Arany János és Vörösmarty Mihály. Szerbül 1862-ben kezdett el tanulni, de még abban az évben megírta első versét az Oj-t. A vers depresszív, sötét gondolatokkal volt tele.
Romantikus stílusban írt és a versei gyorsan nagy sikert arattak, amelyekre dalokat is írtak (Jovan Paču, Aksentije Maksimović, Mita Topalović, Dragutin Blažek, stb.). A versei a Danicában, a Letopis Matica Srpska-ban, a Golubban, a Preodnica-ban, a Javorban is megjelentek. A legismertebb versei a Vid napról, A hársfa alatt.
Versei[szerkesztés]
- Válogatott versek (1874, Pancsova)
- Húsvét előtt (1877, Újvidék)
- Szerb szent napok (1878, Újvidék) - eposzi versek
- Versek (1884, Zimony) - a leggazdagabb és legkülönbözőbb versek
Eposz[szerkesztés]
- Márkó királyfi
Történetek[szerkesztés]
- Néró
- Ibrahim
- Vartolomi éjszaka
- Szemiramida
Drámái[szerkesztés]
- Véres trón
- István az utolsó bosnyák király
- Jován cár
- Erős költő (kézirat)
- Gradinja és Nemanja fia (kézirat)
- A mi falusiaink (színpadi darab)
Fordításai[szerkesztés]
Mita Popović fordította le szerbre Petőfi Sándort, Arany Jánost és Vörösmarty Mihályt. Ezen kívül Puskint, Byront.
Források[szerkesztés]
- Мара Кнежевић: Књижевно дело Мите Поповића (2002, Zombor)
- Стојан Бербер: Светлосна изворишта (1975, Zombor)
- Mita Popović, a kétnyelvű irodalmár. In: Káich Katalin: A bogyófák árnyékában. Tanulmányok Zombor művelődéstörténetéből. I. kötet. Újvidék, Vajdasági Magyar Közművelődési Társaság, 2006, pp. 159-171.