Miramare-kastély
| Miramare-kastély | |
 | |
| A palota a tenger felől | |
 | |
| Település | Trieszt |
| Építési stílus |
|
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Tulajdonos | I. Miksa mexikói császár |
| Szolgáltatások |
|
| Alapterület |
|
| Elhelyezkedése | |
 Miramare-kastély
Pozíció Olaszország térképén
| |
 é. sz. 45° 42′ 09″, k. h. 13° 42′ 44″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 09″, k. h. 13° 42′ 44″ | |
 | |
| Miramare-kastély weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miramare-kastély témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Miramare-kastély (olasz: Castello di Miramare; német: Schloss Miramar) egy 19. századi romantikus palota és díszkert, amely Habsburg Miksa osztrák főherceg (majd mexikói császár, I. Ferenc József öccse) és felesége, Sarolta belga királyi hercegnő részére épült isztriai fehér márványból az azóta Olaszországhoz csatolt Trieszti-öbölben, Trieszttől kb. 8 km-re, 1856 és 1860 között Carl Junker tervei alapján Miksa főherceg megrendelésére.
A terjedelmes (22 hektáros) tengerparti parkot maga Miksa tervezte. A kopár kőszirtet, amelyre épült, számos trópusi növénnyel telepítették be.
Miksa főherceg és Sarolta mielőtt elfoglalták volna a mexikói trónt, elvállalva ezzel annak előnyeit és terhét, életük boldog periódusát töltötték az osztrák riviérán, így választva el magánéletüket az udvari kötelességektől. Itt fogadta Miksa 1864. április 10-én a mexikói küldöttséget, amely felkérte őt országuk császárává. 1920-ban, a Monarchia földarabolásakor az Olasz Királysághoz került.
A kastélyt 1955-ben államosították és jelenleg múzeum működik benne, kilátást nyújt a szikla csúcsáról a Grignano-öbölre és azon túl az Adriai-tengerre. A palotát olasz stílusú, szintén látogatható kert veszi körül, amelyben az egész világból összegyűjtött növényfélék (beleértve egészen ritka fajokat is) találhatók.
A kastélyban megtekinthetők: Miksa lakószobái, amelyek hajókabinokra hasonlítanak, ugyanis a herceg 1854-től az osztrák haditengerészet főparancsnoka volt; Sarolta lakószobái; a vendégszobák; a téli és a nyári ebédlő; az információs szoba, amely bemutatja a kastély történetét és a park építését, valamint Amedeónak, Aosta hercegének lakosztályát, 1930-as évekbeli racionalista bútorzattal. Minden szoba az eredeti, 19. század közepéből származó díszekkel, tárgyakkal, bútorokkal van berendezve (az információs szobát és a 20. századi lakosztályt kivéve). Kiváltképp figyelemre méltó a zeneszoba, ahol valamikor Sarolta zongorázott, ez most a kiállítás 7. szobája. A 19. szobában Cesare dell’Acqua festményei tekinthetők meg, amelyek Miramare történetét ábrázolják. A tróntermet a 2000-es évek elején állították helyre, korábbi pompájában.
A kertben is több látványosság kapott helyet, mint például két tavacska – egyik a hattyúknak, másik a lótuszvirágoknak –, a kastély melléképületei („Castelletto”), a bronz Miksa-szobor és a kis kápolna, amelyben a „Novara” zászlóshajó maradványaiból készült keresztet tartják. Miksa ezen a hajón indult útnak, hogy Mexikó császára legyen. (Szerencsétlen sorsa úgy hozta, hogy ott 1867-ben trónjáról letaszították és golyó által kivégezték.)
A parkban számos botanikai faj és fontos szoborgyűjtemény található. A szobrok a park számos ösvénye mellett elszórtan lelhetőek fel. Figyelemre méltó még a helyreállított istálló, melynek első emeletén eredeti dekorációja tekinthető meg, a földszintjén pedig időszakos kiállításokat tartanak, hasonlóan a régi üvegházhoz és a kis kastélyhoz.
A palotában annak idején Erzsébet császár- és királyné is sokszor megfordult. A Klagenfurti Minimundus parkban megtekinthető a kastély 1:25 arányú makettje.
Képek
-
A kastély -
A tenger felől -
Barcola (Trieszt) felől -
A torony részlete -
Trieszt felől -
A bejárat felőli oldal -
Sziklák az Adriai-tengerben, Miramare közelében -
A tenger Miramare felől
További információk
- A Miramare-kastély hivatalos oldala (olaszul)
- A kastély háromnyelvű oldala (angolul) (németül) (olaszul)
- Miramare-kastély (Műemlékek Info)