Mikro fekete lyuk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A mikro fekete lyuk (más néven kvantummechanikai fekete lyuk vagy mini fekete lyuk, angolul micro black hole, MBH) egy olyan fekete lyuk, ahol a kvantummechanikai hatások játszanak elsősorban szerepet. Elméletileg a fekete lyuk bármekkora méretű vagy tömegű lehet. Néhány spekulatív elmélet szerint az ősi fekete lyukak a Big Bang folyamán, világegyetemünk kialakulásának legkorábbi szakaszában keletkeztek. Stephen Hawking 1974-ben kifejtett nézetei szerint ezek az ősi fekete lyukak kvantumhatások miatt „párologni” tudnak (ezt az elméleti folyamatot Hawking-sugárzásnak hívják), amiben anyagi részecskék sugárzódnak ki. Ezen elmélet szerint minél kisebb a mikro fekete lyuk mérete, annál gyorsabb a párolgás sebessége, amely így egy részecske-felvillanásban végződik, ahogy a mikro fekete lyuk szétrobban. Többek közt ilyen párolgó fekete lyukakat kutat 2008-ban felbocsátott GLAST műhold, amely gammasugár-felvillanásokat keres az égbolton, amelyek összefüggésbe hozhatók a részecskepárolgással.[1]

Tömege[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mikro fekete lyuk Hawking számításainak eredményeként vonult be a tudományba. A részecske m nyugalmi tömege


m =\frac{r \cdot c^2}{G} = 3,78963 \cdot 10^{12} \mbox{ kg,}

ahol r a részecske Schwarzschild-sugara, az elemi hossz, c a fénysebesség, G a gravitációs állandó. Ez a tömeg megfelel egy kisebb hegy tömegének.[forrás?]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "Primordial black holes as a source of extremely high energy cosmic rays", A. Barrau, Astroparticle Physics Volume 12, Issue 4, January 2000, Pages 269-275; "Satellite could open door on extra dimension", M. McKee, 30 May 2006, New Scientist