Mexikói viperagyík

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Mexikói viperagyík
Mexican-Beaded-Lizard.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Gyíkok (Sauria)
Alrendág: Varánuszalakúak (Varanoidea)
Család: Mérgesgyíkfélék (Helodermatidae)
Nem: Heloderma
Faj: H. horridum
Tudományos név
Heloderma horridum
Wiegmann, 1829
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Mexikói viperagyík témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikói viperagyík témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikói viperagyík témájú kategóriát.

Heloderma horridum pair (Buffalo Zoo).jpg
BeadedLizard-AHPExotics.jpg

A mexikói viperagyík vagy Escorpion (Heloderma horridum) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjéhez, ezen belül a gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjéhez, a varánuszalakúak (Varanoidea vagy Platynota) alrendágához és a mérgesgyíkfélék (Helodermatidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mexikó területén és Guatemala nyugati része honos. Trópusi lombhullató erdők és tüskebozótok lakója.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Heloderma horridum alvarezi Bogert & Martin del Campo, 1956
  • Heloderma horridum charlesbogerti Campbell & Vannini, 1988
  • Heloderma horridum exasperatum Bogert & Martin del Campo, 1956
  • Heloderma horridum horridum (Wiegmann, 1829)

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 75-90 centiméter. Ha Mexikó és Guatemala csendes-óceáni partvidéke mentén ritkán szem elé kerül, könnyű felismerni. Zömök testét sötétbarna és sárga, gyöngyszerű pikkelyek fedik. Nyaka aránylag hosszú, feje henger alakú, lábai erősek és éles karmúak. Hosszú farka fokozatosan elvékonyodik. A két ismert mérges gyíkfaj egyike - a másik a sivatagban élő gila (Heloderma suspectum). Barázdás méregfoga az alsó állkapcsában ül (a kígyóké a felsőben).

Mexikó déli részén egyszínű, feketésbarna példányok is előfordulnak.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kígyóktól eltérően, mérgét elsősorban védekezésre használja. A zsákmány elejtéséhez nincs rá szüksége, mivel önmagához képest kicsi és ártalmatlan állatokkal táplálkozik - nagyobb zsákmányállatai közé tartozik pl. a szopós rágcsálók, a madárfiókák és a tojás. A zsákmány felkutatásában villás nyelvük is segítségükre vannak. Harapásuk rendkívül fájdalmas, mérgük az emberre is végzetes lehet. A mexikói viperagyík főként nappal aktív, de a legforróbb napszakban a talajba vájt üregében húzódik meg, és csak szürkületkor jön elő. Gyakran mászik fára.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fészekaljanként 8-10 tojást rak átlagosan.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mexikói viperagyík legközelebbi rokona a gila (Heloderma suspectum).

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]