Gila

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gila
Gila monster2.JPG
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Gyíkok (Sauria)
Alrendág: Varánuszalakúak (Varanoidea)
Család: Mérgesgyíkfélék (Helodermatidae)
Nem: Heloderma
Faj: H. suspectum
Tudományos név
Heloderma suspectum
Cope, 1869
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gila témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gila témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gila témájú kategóriát.

Gila.monster.arp.jpg
Gila Monsters 001.jpg

A gila vagy viperagyík (Heloderma suspectum) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjébe, a varánuszalakúak (Varanoidea vagy Platynota) alrendágába és a mérgesgyíkfélék (Helodermatidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gila északnyugat-Mexikó, az Amerikai Egyesült Államok délnyugati része, főleg Arizona, Délkelet-Nevada és Utah állam délnyugati területén honos. Élőhelyének megművelése és a díszállat-kereskedelem veszélyeztetik a fajt. Arizona államban ma már törvény védi.

Alfaja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Heloderma suspectum suspectum

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A viperagyík hossza 38-58 centiméter. Teste tömzsi és nehéz, feje nagy. A bőr felülete rücskös, színezete kitűnő álcát nyújt a kavicsos, homokos sivatagban. Farka rövid és vastag; zsírt raktároz benne, hogy a táplálék és víz nélküli időket átvészelje (akár több mint 2 évet is). Rövid, de éles karmai alkalmasak arra, hogy kiássa teknősök, gyíkok és kígyók tojásait, saját odút készítsen, valamint lyukakat vájjon velük a földbe a tojásrakáshoz. Vastag villás nyelvét öltögeti, hogy felvegye a szaganyagokat, amelyeket a szájpadlásban található Jacobson-szerv érzékel.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gila magányos talajlakó. Odúban él és éjjel aktív. Tápláléka rágcsálók, madarak és fiókáik, tojások, gyíkok, békák, nagyobb gerinctelenek és más kisemlősök, de néha dögök is. Fogságban akár 20 évig is élhet.

A gila nem préseli be a mérget mint a kígyók, hanem egyszerűen hagyja, hogy a fogai által ejtett sebbe belefolyjon a méreg.

Harapása olyan erős, hogy ha el is pusztítják a gyíkot, nehezen lehet szétválasztani az állkapcsát.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzási időszak június-július között van. A nőstény 3-13 tojást rak egy odúba, amelyeket a nap melege költ ki. A kifejlődéshez 117-130 nap kell.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gila legközelebbi rokona a mexikói viperagyík (Heloderma horridum).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]