Maximum the Hormone
 |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a japán nyelvű nevek nem minden esetben a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kell javítani őket. |
| Maximum the Hormone | |
 | |
| A Maximum the Hormone logója | |
.jpg) | |
| Információk | |
| Eredet |  Japán |
| Alapítva | 1998 |
| Aktív évek | 1998–napjainkig |
| Műfaj | Progresszív metal Nu metal,[1] hardcore punk,[2] extrém metal, death metal, metalcore,[3] alternatív metal, funk metal,[3] groove metal, pop-punk[3] |
| Kiadó | Sky, Mimikajiru, VAP |
| Tagok | |
| Maximum the Rjo Daiszuke-han Nao Ue-csan | |
| A Maximum the Hormone weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Maximum the Hormone témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Maximum the Hormone (マキシマム ザ ホルモン) egy japán metalegyüttes, amelyet 1998-ban alapítottak.
Hachioji Tokió a származási helyük. A felállásuk Daiszuke-han, Nao, Maximum the Ryo-kun és Ue-chan, a jelenlegi formában mintegy 1999 óta. Minden egyes tag fronténekesként van jelen az együttesben, gyakran ugyan azon a számon belül is többen vezetik az éneket, egyedül Ue-chan kivételével aki szinte kizárólagosan a háttéréneket vállalja be. Az együttes leginkább a konvenciókhoz nem szokott és kísérleti, tapasztalati stílusáról ismerhető fel az alternatív metál zenében. A pályafutásuk során nagy sikereket értek el, mégpedig magukba foglalva a heavy metal, a hardcore punk, pop, funk, hiphop és ska elemeit a számaikba. Stilisztikailag a zeneszámaik hangskálája a kezdeti sötét és komolyból az ironikusba és humorosba megy át, gyakran drasztikus váltásokkal a sebességben és zenejátszási módban egészen a szám végéig. A zenevideóik gyakran gúnyolódó vonatkozásúak, úgy mint a "Rolling1000t00n" amely bemutat egy hátrányos helyzetű (a szükséges karate gyakorlatozás képeivel) fiatalt aki szembekerül egy fennhéjázó szájhőssel. Valamint a "Koi noMega Lover" amely bemutatja egy nem hétköznapi fura fiatalember ügyetlen, kétbalkezes szerelmi próbálkozásait, amelyeket elutasítja egy fiatal és szép lány. Ezekkel mint egy görbe tükröt tartva mások elé.
Történet
1998-2001: Megalakulás, korai napok, változások, és a név jelentése
A Maximum the Hormone együttes 1998-ban lett megalapítva az énekes Daisuke Tsuda és a dobos Nao Kawakita által. Miután a toborzás révén csatlakozott hozzájuk a gitáros Key és a basszusgitáros Sugi és játszottak néhány regionális fellépésen, az együttes aláírt egy szerződést a japán Sky Records-al. A.S.A. Crew volt az első albumuk, amely megjelent és az egyetlen teljes hosszúságú album kiadás, amelyben az eredeti felállás hallható, a zenekar alapítóival. Akkoriban Daisuke a zeneszámok szövegeit teljesen angolul írta és így a 'Maximum the Hormone' is latin betűkkel lett bejegyezve. Később két tag is elhagyta az együttest, a gitáros Key és a basszusgitáros Sugi, mindezt 1999 során tették meg.
Ebből kifolyólag a zenekar felvette Nao Kawakita öccsét Ryo-t, aki fiatal kezdő középiskolás kora óta gitározott, emellett énekelt is. Azóta Ryo az együttes társ-vezetői énekese, kezeskedik a tiszta hangokért, mialatt Daisuke gondoskodik a durva, nyers hangokért és a rap-ért. Az új felállás a basszusért felelős Ue röviddel Ryo utáni csatlakozásával lett teljes. Ezt követően egy jelentős változás állt be, ugyanis az együttes tagjai eldöntötték, hogy a nevüket ezentúl katkana használatával fogják leírni utalva a zenekar összetételében beállt változásokra. Ez magába foglalta azt is, hogy nem csak angol nyelvet, hanem japánt is használtak szövegeik megalkotásában.
Mikor az együttest a nevük eredetéről és jelentéséről kérdezték egy interjú során, Maximum the Ryo úgy nyilatkozott, hogy: "Értsd úgy ahogy akarod, bármit jelenthet attól kezdve, hogy a japán nemzeti konyhán kifőzik az állatok zsigereit, egészen addig a maximális érzésig ahol a hormonjaid felforrnak! Bár mikor külföldre utazunk az emberek sokszor hiszik azt, hogy mi valamilyen szexuális teljesítményt növelő energiaital vagyunk."
A "Hormone" (vagy horumon) a yakiniku egy változata (Japán BBQ) amelynél rengeteg tipikusan eldobott, vagy félretett belsőszervet grilleznek és apróra vágott darabkákként feltálalva fogyasztják.
2002-2005: Mimi Kajiru és Rokkinpo Goroshi
2002-ben az együttes elhagyta a Sky kiadót és szerződést kötött a Mimikajiru lemezkiadóval. A zenekar készített egy új kislemezt is a "Niku Cup"-ot, a teljes hosszúságú albumukat követően pedig a Mimi Kajiru-t készítették el.
Az első albumukat követően mint együttes egy sokkal inkább tradicionálisabb megközelítést használtak a lemezek kiadásához. A következő albumuk a Kusoban, amely 2004-ben került kiadásra, még közelebb hozta az ellentétes heavy metal zenét összekeverve a könnyed pop zenével ami igencsak nagy figyelmet vont rájuk a társadalom köreiben.
Így a Kusoban kiadása után az együttes leszerződött egy új kiadóval a VAP-al, egy jelentősebb lemezkiadó vállalattal.
Ezt követően a zenekar kiadott még pár darab kislemez számot mielőtt elkészültek volna a következő albumukkal, a Rokkinpo Goroshi-val. A megjelentetés nagy hatással volt a rajongó táborukra, ahogy egyre több fellépést vállaltak el és egyre több fesztiválon léptek föl, még egy élőfelvételes DVD-t is kiadtak, a Devu vs. Debu-t. Ráadásként a fent említett "Rolling1000t00n" egy anime az Air Master epizódjainak végén található lezáró zene (ending) ként jelent meg, valamint ez mellett a DrumMania nevezetű játékgépen is lejátszható szám ként került kiadásra (a gép egy általában játéktermekben található szerkezet, amin különböző zeneszámokat lehet lejátszani, úgy hogy a használója szimulációsan egy dobos megszemélyesítéseként játszik). A zeneszám címe igazából játék a szavakkal. Kombinálja a benne található szám 1000 (kiejtésileg "szen") és a toon (kiejtésileg "ton") kapcsolatot, ami így lesz "rolling senton". A senton egy ugrás szerű mozdulat a profi birkózásban, ami gyakran tartalmaz bukfencezéseket is. A koncepció illusztrálva látható a videó végén, amikor is a főszereplő (a basszus gitáros Ue-chan) leteríti ellenfelét, azzal hogy felugrik a levegőbe és számos forgás elvégzésével végül a végső csapással érkezik a földre, vagyis ellenfelére.
2006-2007: Bu-ikikaesu és sikerek a kereskedelemben
2006-ban az együttes belépett a populáris kultúrába a "Koi ni Mega Lover" című számukkal, amely elérte a kilencedik helyezést az Oricon táblázaton a nyár folyamán, ez volt az első top tízes számuk japánban. A zenekar több számukat is anime sorozatokban jelentette meg, ezek a "What's Up People?!" és a "Zetsubou Billy" melyek nyitó (opening) és lezáró (ending) számok, a Death Note című anime sorozatban. Illetve az "Akagi" nevezetű számot az Akagi című anime sorozatban lezáró számként.
Két kislemez szám promóciója és a televízióban leadott zeneszámok után a Maximum the Hormone megjelentette a következő albumukat a Bu-ikikaesu-t. Az album egy nagy rekordot jelentett az együttes számára, ugyanis az ötödik helyen debütáltak az Oricon táblázaton, az első alkalommal, hogy egy egész albummal helyezést értek el a ranglistán. Ezen kívül japánban az albumért az aranylemezt is kiérdemelte a Maximum the Hormone, a ranglétrán és eladások számán elért sikereik következtében.
2008-2010: "Tsume Tsume Tsume" és az első és második szüneteltetés
2008-ban a zenekar megjelentette a második élőfelvételes DVD-jük is a Deco Vs Deco, valamint megtették az első fellépéseket a tengeren túli rövid turné formájában, keresztül az Egyesült Államokon és Kanadán a Dropkick Murphys (egy amerikai kelta punk zenekar) segítségével. Ezen év május harmadikán a Maximum the Hormone fellépett a hide megemlékezési találkozón sok más zenész és művész mellett, megemlékezve az elhunyt zenészről a japán származású Hide-ról. Ezt követően megjelent egy új kislemezük a "Tsume Tsume Tsume/F" címmel ellátva, újabb címletes számokat felsorakoztatva a tartalmában. A "Kill all the 394" a Tsume Tsume Tsume" turné elején lett megjelentetve júliusban, és elérte a második helyezést az Oricon heti kislemez tábláján. A turné folytatódott egészen 2008 október 16-ig, egy ráadás befejező turnéval amely november harmincadikán lett megtartva. A zeneszám témája az "F" egy Dragon Ball anime karakterre utal, nevezetesen "Freeza"-ra (magyar szinkronizálásban Dermesztő).
Október 27-én a Maximum the Hormone megtette az első fellépéseit az Egyesült Királyságokban, segítve az "Enter Shikari" brit együttest a Bournemouth-i fellépésüknél. Ezt a turnét folytatták együtt az Enter Shikari zenekarral egészen november 3-ig. Olyan helyszíneken játszva mint az Exeter, Southampton, és Folkstone. A befejezés előtt két éjszakát pedig a London Astoria-n. Azonban még az Enter Shikari együttessel való találkozást megelőzően bejelentették, hogy Daisuke torka egészségügyi szempontok miatt megkövetel bizonyos javító műtéteket. Ezzel azt okozva az együttesnek, hogy átmenetileg szüneteltessék a zenélést, mialatt teljesen felépül. A kihagyás decemberben kezdődött és hónapokig eltartott, mire újra nekikezdhettek a zenéléshez.
Miután Daisuke felépült a torok műtétéből a zenekar több nagy előadáson is fellépett japánban a Bring Me the Horizon és a Blessed by Broken Heart közreműködésével 2009 májusában. Mivel meglehetősen jól ment a zenekar sorsa, ezért megnyerték a "Best Rock Video", vagyis a legjobb rock videóért járó díjat, a Tsume Tsume Tsume elkészítéséért 2009-ben az, amit MTV Video Music Awards Japan díjátadón vehettek át.
2009. november 19-én a zenekar közzétett egy esemény álláspontját a hivatalos oldalukon, megosztva mindenkivel azt a tényt hogy Nao terhes lett. Azonban hosszas megbeszélések után az együttesben lévő társaival és mellettük a személyzettel, végül Nao úgy határozott, hogy folytatja az összes fellépést. Ennek ellenére november harmadikán Nao megbetegedett és azonnali kórházba szállítását követően az orvosok tájékoztatták róla, hogy mennyire egészségtelen lenne az ő és a magzata számára, ha továbbra is folytatná a fellépéseket. Ez eredményezte azt, hogy az együttes másodjára is szüneteltetésre kényszerült amíg Nao ki nem hordta a gyermekét. Így rákényszerültek arra, hogy minden fellépést visszavonjanak beleértve az Ausztrál 2010-es "Soundwave Festival"-on való megjelenésüket is.
2010. május 6-án a zenekar újabb hírt tett közzé a hivatalos weboldalukon, a közlemény arról szólt, hogy Nao életet adott egy egészséges lány kisbabának, és hogy többet nem lesznek szüneten, hanem visszatérnek a zenei világba. Az együttes tagjai egy extra megjelenéssel kerültek vissza a zeneiparba, az élő szerepjátékos adaptációjában a "BECK" nevű mangának.
Nevezetesen 2009-ben a Megadeth gitárosa Marty Friedman fellépett egy kizárólagosan hangszeres feldolgozásával a Tsume Tsume Tsume előadásával, tisztelegve a Maxim the Hormone felé, elkészítve közben a saját albumát a Tokyo Jukebox-ot. A címben nem említette, azonban a végéhez közelítően a szám végénél bevágott egy rövidített változatot a Maximum the Hormone Lousiana Bob című számából.
2011-2014: Visszatérés, a "Greatest the Hits" és Yoshu Fukushu
Később 2011. február 7-én az zenekar kiadott egy új videót a "Chiisana Kimi no Te (小さな君の手)" - valamint a hivatalos weboldalukon is közzétették.
Az együttes kislemeze a "Greatest the Hits 2011–2011" március 23-án lett kiadva és a debütálást követően első helyet értek el az Oricon heti kislemez tábláján. Ugyanazon év júniusában Európai turnékon jártak. Augusztus elején pedig a "Pentaport Rock Festival"-on léptek fel a Dél-koreai Incheon-ban.
A legújabb albumuk a Yoshu Fukushu 2013. július 31-én lett kiadva, így az első teljes albumuk mintegy hat év után. Ez volt az első albumuk, ami elérte az első helyet az Oricon tábláján, mindezt egyből a kiadást követő héten. A CD egyedi csomagolásban jelent meg. Megközelítőleg olyan volt mint egy átlagos standard DVD betakarva mint egy manga. Az együttes oldalán az a leírás olvasható, hogy ez egy őrjöngő 156 oldalas könyv az "Our Merciless Home'war'k" (vagyis az könyörtelen házi'háború'-juk (de kiejtésileg játszva házi feladatuk)). A leírásban egy dialógus stílusú száról számra való vezetés az összes 15 számnak Maximum the Ryo-kun által elképzelt belső világának elkészítése egy professzionális manga készítő (mangaka) közreműködésével.
Június másodikán a zenekar egy új számukhoz, az "A-L-I-E-N"-hez adott ki videót de mint egy tréfának szánva egy véletlenszerűen áthelyeződő URL címre rakták, így a lap látogatói csak kis eséllyel láthatták a videót. A zenei videó az album címéhez, a "Yoshu Fukushu"-hoz 2013. július 26. dátummal lett kiadva. 2011-ben megelőzően az album egyik számának a "Benjo Sandal Dance"-nek (WC Szandál Tánc) a kiadását, egy lépegető gumi reklámban használták. Az "Evolution Rock"-ban a zenekar tagjai egy teljesen speciális effektekkel és sminkeléssel úgy jelentek meg mint a korai főemlősök egyedei. Tovább haladva az együttes mókázós esztétikai stílusával, a Benjo Sandal Dance szövegszerűen utal az egyik tagra Maximum the Ryo-kun-ra, pontosabban az ő szokására, miszerint rendszerint mellékhelyiségi szandálokat viselt. Ezek tradicionálisan hagyomány által megszabva csak is kizárólag a mellékhelyiségben használhatóak, sehol máshol. Ahogy a zeneszámnak a szövegében is utaltak rá, akárcsak a rajongóik által feltett gyakori kérdésekre válaszul adott feleleteikben is elmagyarázták, Maximum the Ryo-kun kizárólagosan mellékhelyiségi szandálokat hord és ezek közül is csak egy márkát a VIC-t, amely a Nishibe Chemical Co. Ltd. Dunhill által készülnek. Szeptemberben a Maximum the Hormone bejelentett egy speciális kereskedelmi árú csomagot, tartalmazva egy pólót és egy pár limitált kiadású VIC szandált a Maximum the Hormone együttes jelzésével ellátva a sarkánál.
2015-től napjainkig: A harmadik szünet és a "Mimi Kajiru Shinuchi"
2015 novemberében az együttes a piaci forgalomba kiadta a harmadik élő felvételes albumukat a "Deka vs. Deaka" címűt. Az album tartalmazta a teljesen újra felvett 2002-es albumuk számait, vagyis a Mimi Kajiru zeneszámait, mit egy bónusz lemez ráadás. A Maximum the Hormone együttes által újra felvett album címét megváltoztatták a korábbiról Mimi Kajiru Shinuchi-ra, ez mellett még kiadtak egy könyvet is amely tartalmazta a kottáit azoknak a zeneszámoknak, amelyek a Yoshu Fukushu albumban találhatóak és 2016 februárjában lett kiadva. Ezekben az időkben az együttes ismételten egy rövid időre szüneteltette a zenei tevékenykedést, ugyanis Nao bejelentette, hogy szándékában áll megpróbálni még egy gyermeket a világra hozni. Így a zenekar 2017-ben tért vissza azzal a bejelentéssel, hogy egy Mimi Kajiru Shinuchi turnét fognak szervezni egész japánon keresztül.
Zenei stílus
A Maximum the Hormone zenei együttes előadásiban különböző zenei stílusokat valósít meg. Így alapvetően előadásain nu metál és hardcore punk zenéket játszik, de játékuk magába foglal sok különböző elemet, a pop-tól a funk-on és a ska-n át egészen az extrém metálig. A számaikban ez a nagy mennyiségű stílusi elem segít különbséget tenni az együttes számai és a többi tipikus nu metál és hardcore punk együttes zeneszámai között. A zenekar ezen kívül még olyan címekkel is el van látva, mint alternatív metál, funk metál, "groove metál" és egyre gyakrabban egyes kritikusok megjegyzései szerint "metalcore". Az Allmusic-tól Alexey Eremenko egy írásában úgy nyilatkozott, hogy a Maximum the Hormone együttes kiválóan az általános pubertáskori ingerültség és ön-fontosság karakterének az igazi nu metálosai. A funky hangzás sok zeneszámban hallható, mint például a "Maximum 21st Century", ebben leginkább a basszus gitáros Ue-chan által használt csapkodó technikával érik el a hatást. Gyakran utalnak is rá az együttesen belül mint "A Csapkodó" egyaránt a rajongók által gyakran feltett kérdésekre adott válaszaikban és az egyik zeneszámukban az A-L-I-E-N - ben.
Az együttes tagjai
- Daiszuke-han – death metal hörgés, rap (1998–napjainkig)
- Nao – dobok, háttérének, ének (1998–napjainkig)
- Maximum the Rjo – gitár, háttérének, ének (1999–napjainkig)
- Ue-csan – basszusgitár, háttérének (1999–napjainkig)
Az együttes korábbi tagjai
- Sugi – gitár (1998–1999)
- Key – basszusgitár (1998–1999)
Diszkográfia
- A.S.A. Crew (1999)
- Hō (2001)
- Mimi Kajiru (2002)
- Kusoban (2004)
- Rokkinpo Goroshi (2005)
- Bu-ikikaesu (2007)
- Yoshū Fukushū (2013)
| Év | Album részletek | Elhelyezési pozíció | Minősítések (Eladási értékesítés) |
Eladások |
|---|---|---|---|---|
| JPN[4] | ||||
| 1999 | A.S.A. Crew
|
— | — | 2,000+ |
| 2005 | Rokkinpo Goroshi
|
27 | — | 65,000+ |
| 2007 | Bu-ikikaesu
|
5 | 200,000+ | |
| 2013 | Yoshū Fukushū
|
1 | 300,000+ |
Hosszabbított játékok
| Év | Album részletek | Elhelyezési pozíció | Minősítés (Eladási értékesítés) |
Eladások |
|---|---|---|---|---|
| 2001 | Hō
|
— | — | 10,000+ |
| 2002 | Mimi Kajiru
|
— | — | 15,000+ |
| 2004 | Kusoban
|
72 | — | 30,000+ |
| 2015 | Mimi Kajiru Shinuchi
|
— | — | — |
Kislemezek
| Év | Cím | Ranglétra elhelyezések | Album | Eladások |
|---|---|---|---|---|
| JPN[4] | ||||
| "Bullpen Catcher's Dream" | ||||
| "Niku Cup" | ||||
| "Enzui Tsuki Waru" | ||||
| "Rock Bankurawase/Minoreba Rock" | ||||
| "Hōchō Hasami Cutter Knife Dosu Kiri/Rei Rei Rei... Ma Ma Ma..." | ||||
| "Zawa...Zawa...Za..Zawa......Zawa" | ||||
| "Koi no Mega Lover" | ||||
| "Tsume Tsume Tsume/F" Arany (JPN)[5] | ||||
| "Greatest the Hits 2011–2011" Arany (JPN)[5] |
Videó albumok
| Év | Album részletek | Ranglétra pozíció | Minősítés |
|---|---|---|---|
| JPN[4] | |||
| 2005 | Debu Vs. Debu
|
16 | — |
| 2008 | Deco Vs. Deco
|
2 | JPN: Arany[5] |
| 2015 | Deka Vs. Deka
|
— | — |
Zene videók
| Év | Cím | Album |
|---|---|---|
| "Abara Bob" | ||
| "Rolling 1000toon" | ||
| "Koi no Sweet Kuso Meriken" | ||
| "Minoreba Rock" | ||
| "Rock Bankurawase" | ||
| "Hōchō Hasami Cutter Knife Dosu Kiri" | ||
| "Rokkinpo Goroshi" | ||
| "What's Up, People?! | ||
| "Zetsubō Billy" | ||
| "Koi no Mega Lover" | ||
| "Bu-ikikaesu!!" | ||
| "Bikini. Sports. Ponchin" | ||
| "Tsume Tsume Tsume" | ||
| "Chiisana Kimi no Te / Maximum the Hormone" | ||
| "A.L.I.E.N" | ||
| "Yoshu Fukushu" |
Jegyzetek
- ↑ Maximum the Hormone. Allmusic
- ↑ マキシマム ザ ホルモン. キューブミュージック. [2014. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 20.)
- ↑ a b c Maximum the Hormone. Sputnikmusic
- ↑ a b c "Maximum the Hormone on Oricon charts" oricon. Retrieved on August 2, 2008.
- ↑ a b c d e "RIAJ Database" Recording Industry Association of Japan. Retrieved on August 2, 2008.
