Maszák Hugó
| Maszák Hugó | |
| Született | 1831. augusztus 10.[1] Nagyenyed |
| Elhunyt | 1916. augusztus 28. (85 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Barabás Ilona (1866–1916) |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (20-2-61) |
| A Magyar Távirati Iroda vezetője | |
| Hivatali idő 1880 – 1897 | |
| Előd | nem volt |
| Utód | Radó Sámuel |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Maszák Hugó, 1887-től Szegedy-Maszák Hugó (Nagyenyed, 1831. augusztus 10. – Budapest, 1916. augusztus 28.)[3] író, újságíró, festőművész, grafikus, litográfus. Az apósa Barabás Miklós volt.
Életpályája
[szerkesztés]Nagyenyedi diákként harcolt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, de a román népfelkelők által 1849. január 8-án végrehajtott vérengzés után elmenekült a városból, és csak 1851-ben folytatta tanulmányait a nagyenyedi főiskolán.[4] Nagyenyeden házitanító és tanár volt. 1857-ben Pesten, Barabás Miklós tanítványa. 1858–1859 között a Vasárnapi Ujságban illusztrációs képeket készített. 1861-től újságíró lett; előbb a Magyarország, majd a Pesti Napló és az Ország munkatársaként (1861–1865). 1863-ban báró Kemény Zsigmonddal beutazta Németországot és Dániát. 1865-ben Franciaországban és Olaszországban járt. 1865–1868 között az országgyűlési gyorsirodában dolgozott. 1864-ben Magyar Képzőművész, 1868-ban Műcsarnok címmel indított művészeti lapokat, de ezeket csak rövid ideig tudta fenntartani. 1867-ben Párizsban és Londonban is megfordult. 1868–1884 között a főrendiház és a delegáció naplószerkesztője volt. 1870-ben az állami tanítóképzőben szépírást és rajzot tanított. 1878–1889 között a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács jegyzője volt. 1884-ben Egyesy Gézával megalapította az Országgyűlési Tudósító, 1870-ben pedig az Ungarische Post című kőnyomatost. 1880-ban Egyesy Gézával létrehozta a Magyar Távirati Irodát (MTI), amelyet 1898-ig vezetett. 1887-ben nemességet kapott.
Leginkább arcképeket festett, litográfiákat készített: sok fametszete jelent meg a Vasárnapi Újságban. Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (20-2-61).
Családja
[szerkesztés]Szülei: Maszák János a kolozsvári zenede igazgatója és Szegedy Zsuzsanna voltak. 1866. február 10-én házasságot kötött Barabás Miklós festőművész lányával, Barabás Ilona (1844–1929) festőművésszel. Tíz gyermekük született: Aladár (1867–?), Maszák Elemér (1868–1953) orvos, Tihamér Antal (1870–?), Ilona Róza (1871–1872),[5] Árpád János (1872–1930) kereskedő, Szegedy-Maszák Leona (1874–?) festőművész, Viola Petra Mária (1876–?), Flóra Zsuzsanna Ilona (1878–?), Miklós Ferenc Hugó (1881–1898) és Zsuzsa Hermina Alice (1882–?). Barabás Henriette festő sógora. Túry Gyula (1866–1932) festő apósa.[6][7]
Művei
[szerkesztés]- Wegweiser bei dem Elementarunterrichte im Zeichen. Leitfaden für den Volksschullehrer. 1. (Útmutató az elemi rajztanításban); németre ford. A. Lederer; Druck. Univ., Budapest, 1876
- Barabás művészi pályája. Verses elbeszélés; Pallas Ny., Budapest, 1887
- Fordulat a rajzoktatás terén; Pesti Ny., Budapest, 1906
- Panaszok a nyelvrontás miatt. Levonatok "Az Újság"-ból toldalékokkal; Athenaeum Ny., Budapest, 1910
- A budai honvédsírnál 1912. évi május hó 21-én rendezett ünnepély alkalmával elmondott beszéd; Athenaeum Ny., Budapest, 1912
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 9.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 2007/1916. folyószám alatt.
- ↑ Szegedy-Maszák Zsuzsanna: Drawing instruction and the cultivation of taste: Hugó Szegedy-Maszák’s views on drawing instruction in primary schools. Hungarian studie, XXII. évf. 1–2. sz. (2008. szeptember)
- ↑ Ilona gyászjelentése
- ↑ Budapesti Negyed 25. (1999/3)
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Nemzeti Örökség Intézete
- https://revart.eoldal.hu/cikkek/muveszek-1800-1900/szegedy-maszak-hugo.html Archiválva 2022. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
További információk
[szerkesztés]- Farkas Zsuzsa: Festő-fényképészek 1840-1880. Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum, 2005
- Makoldy Sándor: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Szirt Gizella felvételeivel. Budapest, Gyorsírási Ügyek M. Kir. Kormánybiztossága, 1940
- Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988
- Miklósi-Sikes Csaba: Fényképészek és műtermek Erdélyben 1839-1916. Tanulmány és okmánytár. Székelyudvarhely, Haáz Rezső Alapítvány, 2001
- Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. Budapest: Akadémiai. 1973. 687. o. ISBN 9630515245
- Magyar irodalmi lexikon II. (L–R). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1965.
- Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968
- Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3