Markófalva
Markófalva | |
Közigazgatás | |
Település | Szedernye |
Városhoz csatolás | 1907 |
Korábbi rangja | falu |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 15′ 55″, k. h. 18° 40′ 15″49.265269°N 18.670794°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 55″, k. h. 18° 40′ 15″49.265269°N 18.670794°E |
Markófalva (szlovákul: Marček) Szedernye településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 7 km-re északnyugatra, Szedernye központjától kb. 2 km-re keletre, a Vág jobb partján fekszik. Keresztülfolyik rajta a Markófalvi-patak, mely a falu előtt folyik a Ricsói-csatornába.
Története
[szerkesztés]Területe ősidők óta lakott, határában megtalálták a lausitzi kultúra és a korai bronzkor emberének nyomait.
A települést 1453-ban említik először, a Sulyovszky, Markovics, Norsiczky és Ordódy családok birtoka volt. 1598-ban a dézsmajegyzék szerint 7 háza állt. 1784-ben 35 házában 37 családban 192 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MARKÓFALVA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Divinának szomszédságában, és annak filiája, határja meg lehetős.”[1]
1828-ban 34 háza és 247 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Markófalva, tót falu, a Vágh vize mellett: 283 kath. lak., az Ordódy család kastélyával. Ut. p. Zsolna.”[2]
1907-ben csatolták Szedernyéhez.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Haranglába 19. századi.
- Klasszicista kúriája a 19. század közepén épült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.