Markófalva
| Markófalva | |
| Közigazgatás | |
| Település | Szedernye |
| Városhoz csatolás | 1907 |
| Korábbi rangja | falu |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Markófalva
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 49° 15′ 55″, k. h. 18° 40′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 55″, k. h. 18° 40′ 15″ | |
Markófalva (szlovákul: Marček) Szedernye településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Zsolnától 7 km-re északnyugatra, a Vág jobb partján fekszik. Keresztülfolyik rajta a Markófalvi-patak, mely a falu előtt folyik a Ricsói-csatornába.
Története[szerkesztés]
Területe ősidők óta lakott, határában megtalálták a lausitzi kultúra és a korai bronzkor emberének nyomait. A települést 1453-ban említik először, a Sulyovszky, Markovics, Norsiczky és Ordódy családok birtoka volt. 1598-ban a dézsmajegyzék szerint 7 háza állt. 1784-ben 35 házában 37 családban 192 lakos élt. 1828-ban 34 háza és 247 lakosa volt.
Vályi András szerint "MARKÓFALVA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Divinának szomszédságában, és annak filiája, határja meg lehetős."[1]
Fényes Elek szerint "Markófalva, tót falu, a Vágh vize mellett: 283 kath. lak., az Ordódy család kastélyával. Ut. p. Zsolna." [2]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott. 1907-ben csatolták Szedernyéhez.
Népessége[szerkesztés]
2001-ben Szedernye 955 lakosából 948 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Haranglába 19. századi.
- Klasszicista kúriája a 19. század közepén épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
