MTU–55
| MTU–55 | |
 | |
| MTU–55 hídvető harckocsi | |
| Fejlesztő ország |  Szovjetunió,  NDK,  Csehszlovákia |
| Harctéri alkalmazás | |
| Gyártó | Uralvagonzavod, ZŤS Martin, Ernst Thälmann Nehézgépipari Kombinát |
| Általános tulajdonságok | |
| Személyzet | 2 fő |
| Hosszúság | 10,5 m |
| Szélesség | 3,5 m |
| Magasság | 0,425 m |
| Tömeg | 36 t |
| Páncélzat és fegyverzet | |
| Páncélzat | 100 mm |
| Műszaki adatok | |
| Motor | V–55 dízelmotor |
| Teljesítmény | 427 kW (580 LE) |
| Felfüggesztés | torziós rugó |
| Sebesség | 54 km/h |
| Hatótávolság | 500 km |
 A Wikimédia Commons tartalmaz MTU–55 témájú médiaállományokat. | |
Az MTU–55 (oroszul: МТУ–55) szovjet hídvető harckocsi, amely ollós rohamhidat hordoz. Feladata a természetes és mesterséges akadályok gyors és erőszakos leküzdése, akár harci körülmények között is. A jármű a T–55 közepes harckocsin alapul. A torony helyére építették a hadihíd hordozására és telepítésére szolgáló szerkezetet. Csehszlovákiában a ZŤS Martin gyártotta MT–55A (MT – Mostný tank) típusjelzéssel az ott licenc alapján gyártott T–55A-t alapul véve. Az NDK-ban BLG–60 (BLG – Brückenlegegerät) típusjelzéssel gyártották, de ott csak a híd és a vetőszerkezet készült, a T–55A alváz lengyel eredetű volt. Az eszközt a harckocsi magasabb egységek (zászlóaljak vagy dandárok) műszaki szakaszaiban alkalmazták.
Története
[szerkesztés]Az MTU–20 hídvető harckocsi felváltására fejlesztették ki az 1960-as évek elején Nyizsnyij Tagilban az Uralvagonzavod tervezőirodájában. Kifejlesztésében csehszlovák és kelet-német szakemberek is részt vettek. Sorozatgyártása 1962-ben indult el az Uráli Vagongyárban (Uralvagonzavod) és ugyanebben az évben rendszeresítették a Szovjet Hadseregben Az 1960-as évektől ez a típus lett a Varsói Szerződés műszaki csapatainak egységesített hídvető harckocsija.
Csehszlovákiában a túrócszentmártoni ZŤS Martin gyártotta, amelyhez a licenc alapján helyben készített T–55-ös harckocsit vették alapul. Egy ötdarabos előszéria után 1969-ben kezdődött a csehszlovákiai sorozatgyártás. Csehszlovákiában 1969–1985 között 1762 darabot készítettek, ebből 183 darab volt a Varsói Szerződésen kívüli országba szánt MT–55KS exportváltozat.
Az NDK-ban BLG–60 típusjelzéssel gyártották. Az NDK-ban a híd és a vetőszerkezet készült, amelyhez lengyel gyártású T–55A alvázat használtak. A magdeburgi Ernst Thälmann Nehézgépipari Kombinát (SKET) készítette a hidat, míg a jármű végszerelése a STAG Genthin vállalatnál történt. Az NDK-ban 187 egység készült. 1972-ben modernizálták, a hordozó járművet a T–55AM műszaki szintjére hozták, ez lett a BLG–60M. Az 1980-as években tovább modernizálták, hogy a szélesebb T–72-es harckocsikkal felszerelt egységek is használhassák. Ehhez 20 cm-el megnövelték a nyomtávot. Az új jármű a BLG-–60M2 típusjelzést kapta.
Jellemzői
[szerkesztés]A hídszerkezet acéllemezből készült szekrényes konstrukció, járófelületéte érdesített. Teherbírása 50 t, áthidaló képessége 16 m. A híd telepítés és bontása 3–4 perc alatt lehetséges.
Az alváz a T–55 harckocsin alapul, de toronnyal nem rendelkezik. Motrorja a T–55-nél is használt 580 LE-s V–55 dízelmotor. A jármű R–123 harckocsirádióval és R–120 belső beszélő berendezéssel volt ellátva. Fegyverzettel nem rendelkezik.
A jármű személyzete két fő: a parancsnok és a gépkezelő (vezető).
Típusváltozatok
[szerkesztés]- MTU–55 – a Szovjetunióban gyártott jármű
- MT–55A – csehszlovák változat
- MT–55KS – Csehszlovák exportváltozat, amelyhez alvázként nem a T–55A-t, hanem a T–55-ös harckocsit használták. 1971-től gyártották.
- PM–55 – gumikerekes változat, az eredeti hídszerkezetet a Tatra 813-as teherautóra telepítették
- BLG–60 – NDK gyártású változat
- BLG–60M – modernizált NDK változat
- BLG–60M2 – növelt nyomtávú modernizált változat, kb. 30 db-t alakítottak át
Források
[szerkesztés]
- A. V. Karpenko: Obozrenyije otyecsesztvennoj bronyetankovoj tyehnyiki (1905–1995), Nyebszki Basztyion kiadó, Szentpétervát, 1996, p. 457.
- Mihail Barjatyinszkij: T–54 i T–55, „Tank-szoldat sorozat”, JAUZA, Moszkva, 2015, ISBN 978 5 699 84605 4 , p. 85.
- Szentesi György (szerk.): Arzenál ’84, Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, Budapest, 1984, ISBN 963 326 327 1, p. 234.
- http://www.militärmodell.de/Galerie/BLG/index.htm[halott link]
- http://www.militaertechnik-der-nva.de/Waffensysteme/BLP72/BLP72.html
