M2 Browning
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
| M2 Browning (Browning Machine Gun, Cal. .50, M2, HB) |
|
 |
|
|
|
|
| Típus | géppuska |
| Ország | Amerikai Egyesült Államok |
| Tervező | John Moses Browning |
| Alkalmazás | |
| Háborús alkalmazás | második világháború koreai háború vietnami háború Jóm kippúri háború Hatnapos háború falklandi háború Öbölháború |
| Műszaki adatok | |
| Lőszer | .50 BMG, 12.7x99mm NATO |
| Működési elv | gázelvételes, gázdugattyús |
| Tömeg | 38 kg, lábakkal 58 kg |
| Fegyver hossza | 1656 mm |
| Csőhossz | 1143 mm mm |
| Irányzék típusa | nyílt |
1933-ban hozták létre a nehéz Browning M1921 géppuskát egy 0,50 in M2 kaliberhez átalakított M1917-et, ami eredetileg 0,30-06 in kaliberű lőszert használt, amit léghűtéses csővel láttak el és átnevezték M2 Browningnak. Repülőgépekre szánták, mert hajlamos volt túlhevülni. A vastagabb és nehezebb csővel ellátott változat lett az M2 HB (Heavy Barrel) típus, a rendszeresített 12,7 mm-es nehézgéppuska. Manapság is alkalmazzák az "Ötvenest", de szolgált már a II. világháborúban, a koreai háborúban és a vietnami háborúban is. Régen, ahogy ma is repülőgépekre szerelik, esetleg helikoptereken, páncélosokon, terepjárókon, vagy éppenséggel hajókon kap helyet légelhárító célokkal, vagy nehéz gyalogsági támogatófegyverként szolgál. A nagy súly és a relatív alacsony tűzgyorsaság a nehéz 12,7 x 99 mm M2 lőszer alkalmazásából ered. A hatalmas átütőereje és a nagy visszarúgása erős konstrukciót igényel. Nyílt célok ellen 2000 méterig hatásos. 800 méteren képes a 40 mm-es páncélzatot is átütni. Az M2-es rövid hátrasiklásos rendszerrel működik, a töltényeket hevederből adagolják. A lőszer adagolása néhány alkatrész cseréje után jobbról és balról is megoldható. Az üres töltényhüvelyeket lefelé üríti. A fegyver ravasza hátul található két fogantyú közt, jobb oldalon a nagyméretű felhúzókar, amit először hátra kell húzni, hogy a hevederben lévő első lőszert megfogja, majd előreengedni, hogy a lőszert betolja a csőbe. Az újabb verzióknál a felhevült csöveket gyorsan lehet cserélni, a régebbi verzióknál ez hosszadalmas folyamat volt, mert be kellett pontosan állítani a fegyver csövét. A régi modelleket fel lehet szerelni gyors váltócsöves kiegészítőkkel, amelyek megkönnyítik a már említett műveletet.
Források [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
Chinn, George M. (1951), The Machine Gun: History, Evolution and Development of Manually Operated, Full Automatic, and Power Driven Aircraft Machine Guns, vol. 1, Department of the Navy, Bureau of Ordnance
Dunlap, Roy F. (1948), Ordnance Went Up Front: Some Observations and Experiences of a Sergeant of Ordnance, who served throughout World War II with the United States Army in Egypt, the Philippines and Japan, including way stations, A Samworth Book on Firearms, Plantersville, SC: Small-Arms Technical Publishing Co., OCLC 6081851
- (angolul) George, John B. (1981). Shots Fired In Anger, NRA Press, ISBN 0-935998-42-X
- (angolul) Gresham, John D. (December 2001). “Weapons”. Military Heritage. Volume 3, No. 3: 22, 24, 26, 28, 30 (John Browning’s (M2) .50-caliber).
- (angolul) Hogg, Ian. (2001). The American Arsenal. Ian Hogg, ed. London, UK: Greenhill Books, ISBN 978-1-85367-470-9
- (angolul) MCWP 3-15.1: Machine Guns and Machine Gun Gunnery USMC (requires client certificate). Alternative via scribd
- (angolul) Yeide, Harry. (2004). The Tank Killers. Havertown, Penn.: Casemate, ISBN 978-1-932033-26-7
- (angolul) Zaloga, Steven J. (2002). M8 Greyhound Light Armored Car 1941–91. Oxford, UK: Osprey Publishing, ISBN 978-1-84176-468-9
|
|||||||||||||||||||||||
