Máthé Jakab

Máthé Jakab
Született	1926. november 14. Csíkkozmás
Elhunyt	2001. december 5. (75 évesen) Budapest
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	nyelvész, egyetemi oktató
Iskolái	Bolyai Tudományegyetem (–1952)
Sablon • Wikidata • Segítség

Máthé Jakab (névváltozat: Máté Jakab, Csíkkozmás, 1926. november 14. – Budapest, 2001. december 5.) erdélyi magyar nyelvész.

Életútja

Középiskolai tanulmányait a háború és hadifogság okozta megszakításokkal a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban végezte (1948), a Bolyai Tudományegyetemen orosz nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett (1952). Pályáját szakiskolai tanárként Kolozsvárt kezdte, 1953-tól tanársegéd a Bolyai, 1959-től a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Szláv Filológiai Tanszékén, 1970-től adjunktus. 1977-ben Budapestre költözött, s az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa lett, 1978-tól pedig 1995. év végi nyugdíjaztatásáig a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Orosz Tanszékén adjunktusi, 1981-től docensi, 1984–90 közt tanszékvezetői beosztásban működött, közben 1978-tól haláláig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti tanszékének vendégtanáraként működött (jórészt díjazás nélkül) docensi beosztásban, nyelvtudomány-történetet tanított.

Munkássága

Szakjellegű közleményei a NyIrK, a kolozsvári Cercetări de Lingvistică, a bukaresti Cahiers de Linguistique Théoretique et Appliquée és Revue Roumaine de Linguistique, valamint a Computational Linguistics (Budapest) és Slavica (Debrecen) hasábjain jelentek meg. Az Anyanyelvünk művelése című gyűjteményes kötetben (1975) a modern nyelvészet alapelveiről írott tanulmányával szerepel. Állandó szerzőtársával, Paul Schveigerrel közösen foglalták össze nyelvészet és matematika korszerű kapcsolatait. Már Budapesten rendezte sajtó alá Solomon Marcus (1925): A nyelvi szépség matematikája című tanulmánykötetét.

Nyelvészeti munkássága a hagyományos leíró nyelvtantól a nyelvelméletig és a nyelvtörténetig ível. Az 1960-as években a gépi fordítás, algebrai nyelvészet kérdéseivel foglalkozott, majd a generatív-transzformációs grammatika vitatott problémáihoz szólt hozzá. Jelentős nyelvtudomány-történeti munkássága is.

Kötetei (válogatás)

• Az orosz nyelv kézikönyve. Hangtan és Alaktan (szerzői közösségben a főiskolai oktatás számára, 1956)
• Nyelvészet és matematika (Paul Schveigerrel közösen, Antenna, Kolozsvár, 1977)
• Orosz nyelvkönyv (szerk. Gorogyilova Galina Georgijevnával, Budapest, 1981)
• A 19. századi nyelvtudomány rövid története; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1997 (Elméletek, irányzatok és módszerek)
• A 20. századi nyelvtudomány történetének főbb elméletei és irányzatai (Budapest, 1998)
• A nyelvtudomány (vázlatos) története az ókortól a 19. század elejéig (posztumusz, Budapest, 2003)

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0  

További információk

• Péntek János: Máthé Jakab. NyIrK, 1977/2.
• Sch. P.: Nyelvészet és matematika. NyIrK, 1977/2.
• Dezső László ismertetése Máté Jakab kétkötetes nyelvtudomány-történeti munkájáról. Magyar Nyelv, 2000/4.
• Fodor István: Máté Jakab emlékezete. Magyar Nyelvőr, 2002/2.
• Szathmári István: Búcsú Máté Jakabtól. Magyar Nyelv, 2002/2.