Lévay Sándor

Lévay Sándor
Az ország tükre 1862. 88. l.
Született	1808. augusztus 13. Biste (Abaúj vármegye)
Elhunyt	1873. november 9. (65 évesen) Eger
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	nagyprépost, segédpüspök
Tisztsége	címzetes püspök (1872. július 5. – ) segédpüspök (1872. július 5. – )
Catholic Hierarchy
Sablon • Wikidata • Segítség

Lévay Sándor (Biste (Abaúj vármegye), 1808. augusztus 13. – Eger, 1873. november 9.) nagyprépost és segédpüspök.

Életrajza

Református szülők gyermeke; Sátoraljaújhelyben végezte iskoláit és miután szülei beleegyeztek katolikus neveltetésébe, 1827-ben az egri papnövendékek sorába lépett. A bölcseleti tanfolyamot az egri líceumban, a teológiát pedig mint Pázmány-intézeti növendék a bécsi egyetemen végezte. 1833-ban miséspappá szentelték föl.

Első állomása Kál volt, honnét egy év mulva Egerbe költözött, hogy finevelőintézeti aligazgati állását elfoglalja. 1835-ben érseki levéltárnok, majd titkár és 1841-ben irodaigazgató lett. Az egyik főkáptalan tagjai közé 1843-ban lépett mint oldalkanonok és Pyrker halála után káptalani helyettes gyanánt működött. A szabadságharc hajnalán az egri főkáptalan nagyprépostja lett s ezen állásában tanusított buzgó munkásságáért 1872-ben díszes pásztorbottal jutalmaztatott.

A szabadságharc alatt mondott hazafias szónoklataiért halálra ítéltetett; de később kegyelmet nyert és 1850-ben az Újépületből kiszabadult. 1861-ben választott drivesti, később fölszentelt abderai püspöki címmel tüntette ki a király és egyszersmind a hétszemélyes tábla birájává nevezte ki. Érdemeinek jutalmául, melyeket egyházi s világi téren szerzett, 1869-ben a Lipót-rend középkeresztjét kapta. 1872-ben pedig az elaggott Bartakovics helyett segédpüspökké szenteltetett. A főrendiház tagja volt. Végrendeletileg 200 forintot hagyott a Magyar Tudományos Akadémiára.

Írása a Sokfélében: T. T. Professor Imre János Emléke. (1832. május 25. 57-58. old.)

Munkái

• Üdvezlő Óda, melyet fels. urunknak Első Ferencznek austriai császárnak, Magyar-Cseh sat. országok királyának uralkodása 40. éve ünnepén éneklett. Bécs, 1832
• Imádság a hazáért. Eger, 1848 (Az egri egyházmegyei papságnak küldetett, hogy az a hivek közt szétosztassák. Közli aKossuth Hiradója 155. s.)
• Beszéd, melyet a pest-jászsági 50-ik honvédzászlóalj zászlajának felszentelése alkalmával mondott. Jászberény, 1871

Kiadta a Faigel Pál, Nepomuki Szent Jánosnak tiszelete az Isten dicsőségére, melyben több hasznos imádságok és énekek foglaltatnak. Eger, 1844. c. munkáját.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyar katolikus lexikon