Lázár Vilmos (mezőgazdász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jávori István (vitalap | szerkesztései) 2020. július 8., 13:57-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎További információk)
Lázár Vilmos
Született1895. szeptember 4.
Kaposvár
Elhunyt1972. július 26. (76 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaFarkas Ilona
(h. 1915–1943)
Foglalkozásamezőgazdász,
egyetemi tanár
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34/2-1-21)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lázár Vilmos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lázár Vilmos, írói álnevein: Rátz Kálmán, Botos Vince (Kaposvár, 1895. szeptember 4.[1]Budapest, 1972. július 26.) mezőgazdász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora (1957).

Élete

Lázár Vilmos sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-21.

Kaposváron született Lázár Benő gazda és Roth Hermina gyermekeként izraelita vallású családban. A berlini mezőgazdasági főiskolán szerezte diplomáját 1915-ben. 1915-ben Budapesten házasságot kötött Farkas Farkas és Neumann Irma leányával, Ilonával.[2] 1911-től a Galilei Kör, 1919 februárjától a KMP tagja volt. A Földművelésügyi Népbiztosság munkatársa volt a Magyarországi Tanácsköztársaság idején, majd annak bukását követően emigrációban élt Csehszlovákiában, Németországban és Dániában 1920 és 1923 között. 1923-ban tért haza, s bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Az 1930-as években számos cikket írt a Gondolat, a Korunk, a Szocializmus, a Világirodalmi Szemle, a Népszava és más lapokba. 1933-ban a Korunk, 1936-ban a Világkép című folyóirat, 1936-tól 1938-ig a Világkép Könyvtár szerkesztője volt. A második világháború alatt az ellenállási mozgalomban is részt vett. 1942-ben jelentette meg pártutasításra Bolsevik Párt történetének egy részét, Botos Vince álnéven, némi átfogalmazással. A fasiszták 1944 novemberében elfogták, majd Sopronkőhidára vitték. 1945 után a mezőgazdaság irányításában fontos szerepe volt. 1961-től 1969-es nyugállományba vonulásáig tanított a gödöllői Agrártudományi Egyetemen, valamint igazgatója volt a Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézetnek.

Főbb munkái

  • Harc a nyersanyagért (Budapest, 1937)
  • Mongólia a Távolkelet ütköző állama (Rácz Kálmán álnéven, Budapest, 1938)
  • Mit adott a szovjet hatalom a parasztoknak? (Budapest, 1951)
  • Cserháti Sándor (Budapest, 1954)
  • Egy emlékirat lapjaiból (összeállította Kőrösi József, bev. Vitányi Iván, Budapest, 1976)
  • Szerkesztette a Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok I. kötetét (Budapest, 1972)

Jegyzetek

Források

További információk

  • Agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos, Pintér János. Bp., Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 1985.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.