Ugrás a tartalomhoz

Lázár Vilmos (mezőgazdász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jávori István (vitalap | szerkesztései) 2020. július 8., 12:57-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (További információk)
Lázár Vilmos
Született1895. szeptember 4.
Kaposvár
Elhunyt1972. július 26. (76 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaFarkas Ilona
(h. 1915–1943)
Foglalkozásamezőgazdász,
egyetemi tanár
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34/2-1-21)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lázár Vilmos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lázár Vilmos, írói álnevein: Rátz Kálmán, Botos Vince (Kaposvár, 1895. szeptember 4.[1]Budapest, 1972. július 26.) mezőgazdász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora (1957).

Élete

Lázár Vilmos sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-21.

Kaposváron született Lázár Benő gazda és Roth Hermina gyermekeként izraelita vallású családban. A berlini mezőgazdasági főiskolán szerezte diplomáját 1915-ben. 1915-ben Budapesten házasságot kötött Farkas Farkas és Neumann Irma leányával, Ilonával.[2] 1911-től a Galilei Kör, 1919 februárjától a KMP tagja volt. A Földművelésügyi Népbiztosság munkatársa volt a Magyarországi Tanácsköztársaság idején, majd annak bukását követően emigrációban élt Csehszlovákiában, Németországban és Dániában 1920 és 1923 között. 1923-ban tért haza, s bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Az 1930-as években számos cikket írt a Gondolat, a Korunk, a Szocializmus, a Világirodalmi Szemle, a Népszava és más lapokba. 1933-ban a Korunk, 1936-ban a Világkép című folyóirat, 1936-tól 1938-ig a Világkép Könyvtár szerkesztője volt. A második világháború alatt az ellenállási mozgalomban is részt vett. 1942-ben jelentette meg pártutasításra Bolsevik Párt történetének egy részét, Botos Vince álnéven, némi átfogalmazással. A fasiszták 1944 novemberében elfogták, majd Sopronkőhidára vitték. 1945 után a mezőgazdaság irányításában fontos szerepe volt. 1961-től 1969-es nyugállományba vonulásáig tanított a gödöllői Agrártudományi Egyetemen, valamint igazgatója volt a Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézetnek.

Főbb munkái

  • Harc a nyersanyagért (Budapest, 1937)
  • Mongólia a Távolkelet ütköző állama (Rácz Kálmán álnéven, Budapest, 1938)
  • Mit adott a szovjet hatalom a parasztoknak? (Budapest, 1951)
  • Cserháti Sándor (Budapest, 1954)
  • Egy emlékirat lapjaiból (összeállította Kőrösi József, bev. Vitányi Iván, Budapest, 1976)
  • Szerkesztette a Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok I. kötetét (Budapest, 1972)

Jegyzetek

Források

További információk

  • Agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos, Pintér János. Bp., Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 1985.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.