Lázár Vilmos (mezőgazdász)
Lázár Vilmos | |
Született | 1895. szeptember 4. Kaposvár |
Elhunyt | 1972. július 26. (76 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Farkas Ilona (h. 1915–1943) |
Foglalkozása | mezőgazdász, egyetemi tanár |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34/2-1-21) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lázár Vilmos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lázár Vilmos, írói álnevein: Rátz Kálmán, Botos Vince (Kaposvár, 1895. szeptember 4.[1] – Budapest, 1972. július 26.) mezőgazdász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora (1957).
Élete
Kaposváron született Lázár Benő gazda és Roth Hermina gyermekeként izraelita vallású családban. A berlini mezőgazdasági főiskolán szerezte diplomáját 1915-ben. 1915-ben Budapesten házasságot kötött Farkas Farkas és Neumann Irma leányával, Ilonával.[2] 1911-től a Galilei Kör, 1919 februárjától a KMP tagja volt. A Földművelésügyi Népbiztosság munkatársa volt a Magyarországi Tanácsköztársaság idején, majd annak bukását követően emigrációban élt Csehszlovákiában, Németországban és Dániában 1920 és 1923 között. 1923-ban tért haza, s bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Az 1930-as években számos cikket írt a Gondolat, a Korunk, a Szocializmus, a Világirodalmi Szemle, a Népszava és más lapokba. 1933-ban a Korunk, 1936-ban a Világkép című folyóirat, 1936-tól 1938-ig a Világkép Könyvtár szerkesztője volt. A második világháború alatt az ellenállási mozgalomban is részt vett. 1942-ben jelentette meg pártutasításra Bolsevik Párt történetének egy részét, Botos Vince álnéven, némi átfogalmazással. A fasiszták 1944 novemberében elfogták, majd Sopronkőhidára vitték. 1945 után a mezőgazdaság irányításában fontos szerepe volt. 1961-től 1969-es nyugállományba vonulásáig tanított a gödöllői Agrártudományi Egyetemen, valamint igazgatója volt a Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézetnek.
Főbb munkái
- Harc a nyersanyagért (Budapest, 1937)
- Mongólia a Távolkelet ütköző állama (Rácz Kálmán álnéven, Budapest, 1938)
- Mit adott a szovjet hatalom a parasztoknak? (Budapest, 1951)
- Cserháti Sándor (Budapest, 1954)
- Egy emlékirat lapjaiból (összeállította Kőrösi József, bev. Vitányi Iván, Budapest, 1976)
- Szerkesztette a Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok I. kötetét (Budapest, 1972)
Jegyzetek
- ↑ Születési bejegyzése a kaposvári izr. hitközség születési akv. 58/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 297/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. 469–470. o. ISBN 963-05-2500-3
- Életrajzi Index Petőfi Irodalmi Múzeum
További információk
- Agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos, Pintér János. Bp., Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 1985.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.