Lycaon

Lycaon
	Evolúciós időszak: Pliocén - jelen
	Afrikai vadkutya (Lycaon pictus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Kutyaalkatúak (Caniformia);
Család:	Kutyafélék (Canidae);
Alcsalád:	Valódi kutyaformák (Caninae);
Nemzetség:	Kutyák (Canini);
Nem:	Lycaon; Brookes, 1827
Szinonimák
	Cynhyaena F. G. Cuvier, 1829; Hyaenoides Gervais, 1855; Hyenoides Boitard, 1842; Kynos Rüppell, 1842;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Lycaon témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Lycaon témájú kategóriát.

A Lycaon az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó nem.

Tudnivalók[szerkesztés]

A kutyaféléknek ez a neme a Canis nemtől körülbelül a pliocén és pleisztocén korok határán vált le. Egyes kutatók szerint a Lycaon-ok és a Cuon-ok közös őse a Xenocyon, amely meglehet, hogy igazi Canis volt.^[1]^[2] A Lycaon-fajok kizárólag húsevő és hosszútávú szaladásra alkalmazkodó kutyafélék, melyek karcsú testűek és négyujjúak lettek.^[3]

Rendszerezés[szerkesztés]

A nembe az alábbi 1 élő faj és 1 fosszilis faj tartozik:

afrikai vadkutya (Lycaon pictus) (Temminck, 1820) - típusfaj
†Lycaon sekowei Hartstone-Rose et al., 2010 - pliocén-pleisztocén; Dél-Afrika

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ (2013) „Re-Defining Canis etruscus (Canidae, Mammalia): A New Look into the Evolutionary History of Early Pleistocene Dogs Resulting from the Outstanding Fossil Record from Pantalla (Italy)”. Journal of Mammalian Evolution 21, 95. o. DOI:10.1007/s10914-013-9227-4.
↑ Wang, Xiaoming; Tedford, Richard H.; Dogs: Their Fossil Relatives and Evolutionary History. New York: Columbia University Press, 2008.
↑ (2010) „The Plio-Pleistocene Ancestor of Wild Dogs, Lycaon sekowei n. sp”. Journal of Paleontology 84 (2), 299–308. o. DOI:10.1666/09-124.1.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lycaon (genus) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

In Griffith et al., Anim. Kingdom, 5: 151.
Hartstone-Rose, A.; Werdelin, L.; Ruiter, D.J., de; Berger, L.R.; Churchill, S.E. 2010: The Plio-Pleistocene ancestor of wild dogs, Lycaon sekowei n. sp. Journal of paleontology, 84: 299–308. doi:10.1666/09-124.1
ION
Nomenclator Zoologicus
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

[cherin2013-1] (2013) „Re-Defining Canis etruscus (Canidae, Mammalia): A New Look into the Evolutionary History of Early Pleistocene Dogs Resulting from the Outstanding Fossil Record from Pantalla (Italy)”. Journal of Mammalian Evolution 21, 95. o. DOI:10.1007/s10914-013-9227-4.

[wang2008-2] Wang, Xiaoming; Tedford, Richard H.; Dogs: Their Fossil Relatives and Evolutionary History. New York: Columbia University Press, 2008.

[Hartstone-Rose-3] (2010) „The Plio-Pleistocene Ancestor of Wild Dogs, Lycaon sekowei n. sp”. Journal of Paleontology 84 (2), 299–308. o. DOI:10.1666/09-124.1.

[1]

[2]

[3]