Lorin Maazel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lorin Maazel
Maazel 08.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Lorin Varencove Maazel
Született Neuilly,
1930. március 6. (84 éves)
Pályafutás
Hangszer hegedű
Tevékenység zenész, karmester, zeneszerző

Lorin Varencove Maazel (Neuilly, 1930. március 6. –) világhírű amerikai karmester, hegedűs, zeneszerző.

Korai évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lorin Maazel 1930-ban látta meg a napvilágot a Párizs külvárosában található Neuilly-ben. Szülei amerikai származásúak voltak és Maazel is kisgyermekkorában került az U.S.A.-ba, ahol V. Bakaleinikoff tanítványa lett. Kilenc éves korában már vezényelte az Interlocheni Szimfonikus Zenekart, a New York-i világkiállításon, ahol is Leopold Stokowsky-val lépett föl. Toscanini meghívta, hogy vezényelje az NBC Szimfonikus Zenekart. Maazel ebben az időben a New York-i Filharmonikusokat, és a clevelandi zenekart is vezényelte.

Karrierje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pittsburgi egyetemre iratkozott be, ahol nem zenét hanem nyelveke, matematikát, illetve filozófiát tanult. Emellett hegedült a Pittsburgi Szimfonikus zenekarban, majd 1949-50-ben a zenekar karmestergyakornoka lett. 1951-ben Serge Koussevitzky meghívására a Tenglewoodba ment, a Berkshire Music Centerbe, ahol karmester-tanár lett. Emellett ösztöndíjjal, tanult tovább Olaszországban és Németországban.

Ezekben az időkben folyamatosan koncertezett, többek között fellépet Budapesten is (1961-62), és mivel hírneve egyre gyorsabban terjedt Európában, ő volt az első és egyben legfiatalabb karmester akit meghívtak Bayreuth-ba vezényelni. Több vezető szimfonikus zenekart is dirigált, egy ideig a Londoni Szimfonikusok társkarmestere lett Otto Klemperer mellett, majd a nyugat,berlini opera és a Berlini Rádió Szimfonikus zenekar zeneigazgatója lett. Több nagy hangversenykörútra ment a clevelandi szimfonikusokat. Fellépet többek között edinburghi, a luzerni, és a salzburgi fesztiválokon is. Operakarmesterként is jeleskedett, meghívták vezényelni a Metropolitan-ba valamint a milánói Scalába. Több ízben is vezényelte a bécsi szimfonikusokat az Újévi koncerten, legutoljára 2005-ben dirigálta őket.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szabolcsi Bence - Tóth Aladár: Zenei Lexikon II. kötet
  • Peter Gammond: Klasszikus Zene