Vívócsiga
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Az állat háza
| ||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Lobatus gigas (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vívócsiga témájú kategóriát. |
A vívócsiga vagy óriás szárnyascsiga (Lobatus gigas) a csigák (Gastropoda) osztályának Sorbeoconcha rendjébe, ezen belül a szárnyascsigák (Strombidae) családjába tartozó faj.
A szép házáról ismert vívócsiga sajátos védekezőtechnikájáról kapta a nevét: ha megzavarják, izmos lábával vadul hadonászik, vagyis „vív”.
Előfordulása
[szerkesztés]A vívócsiga a Karib-tenger, a Mexikói-öböl, az Antillák és Dél-Amerika keleti partjainak meleg, tiszta vizében él egészen Rio de Janeiróig. Állományát erősen ritkítja az ajándéktárgy-kereskedelem.
Megjelenése
[szerkesztés]A vívócsiga házának hossza 15-35 centiméter, testtömege 2 kilogramm is lehet. A ház, az állat hátoldalán lévő bőrmirigyek váladékából folyamatosan épül. A nagyon idős példányok háza különösen vastag, kérges. A héjon körben szárnyszerű nyúlványok is nőnek, amelyek belül rózsa- vagy narancsszínűek, kívül pedig matt barnák. A felületi kinövések lehetnek tompák és dudorszerűek, vagy élesek és tüskeszerűek. A szemek a kitolható tapogatók csúcsán helyezkednek el. A csiga rendszerint csak egy szemkocsányt használ, a másikat behúzva tartja a ház peremének közelében.
Életmódja
[szerkesztés]A kifejlődött állat nappal, a fiatal éjjel aktív. Tápláléka főként algák. A vívócsiga 10-25 évig él.
Szaporodása
[szerkesztés]Az ivarérettséget 3 hónapos korban éri el. A párzási időszak február és október között van, és ez idő alatt állandóan párzanak. A peték száma 180 000-460 000 között van. Egy pete 5-7 milliméter hosszú. A csiga petezsinórokon rakja le őket. Három nap elteltével krémszínű, úgynevezett veligera-lárvák kelnek ki. Papírvékony héjuk van, és tudnak úszni. A lárvák hamarosan finom kis vitorlákat (velum) növesztenek, melyek szabadon lebegtetik őket a vízben. Ekkor még csak a szívük van meg, a többi szerv csak két hónapos korukban fejlődik ki. A lárváknak számos ellensége van.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Carl Linnaeus|Linnaeus, C. (1758). Systema Naturae, 10th edition of Systema Naturae|10th ed., vol. 1. 824 pp. Laurentii Salvii: Holmiae (Stockholm, Sweden). p. 745.
- ↑ Clench, W. J. (1937). "Descriptions of new land and marine shells from the Bahama Islands." Proceedings of the New England Zoölogical Club 16: 17–26, pl. 1. (Stated date: 5 February 1937.) On pages 18–21, plate 1 figure 1.
- ↑ Smith, M.. World Wide Seashells: illustrations, geographical range and other data covering more than sixteen hundred species and sub-species of molluscs, 1, Lantana, Florida: Tropical Photographic Laboratory, 131, 139. o. (1940)
- ↑ McGinty, T. L. (1946). "A new Florida *Strombus, S. gigas verrilli". The Nautilus 60: 46–48, plates. 5–6: plate 5, figs. 2–3; plate 6, figs. 7–8.
- ↑ Burry, L. A. (1949). „{{{title}}}”. Shell Notes, Lantana, Florida 2, 106–109. o, Kiadó: Frank Lyman.
- ↑ Petuch, E. J. (1994). Atlas of Florida Fossil Shells. Chicago Spectrum Press: Evanston, Illinois., xii + 394 pp., 100 pls. On page 82, plate 20: figure c.
Források
[szerkesztés]- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
