Liu Hsziang (tudós)
| Liu Hsziang () | |
.PNG) | |
| Liu Hsziang () portréja | |
| Született | Liu Keng-seng () (劉更生) i. e. 77 Hszücsou () (徐州) (a mai Csiangszu () tartományban) |
| Elhunyt | i. e. 6 |
| Nemzetisége | kínai |
| Gyermekei | Liu Hszin |
| Szülei | Liu De |
| Foglalkozása | filológus, bibliográfus, történész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Liu Hsziang () témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Átírási segédlet | |
| Liu Hsziang | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 劉向 |
| Egyszerűsített kínai | 刘向 |
| Mandarin pinjin | Liú Xiàng |
| Wade–Giles | Liu2 Hsiang4 |
Liu Hsziang () (adott neve: Ce-cseng () 子政) a Nyugati Han-dinasztia idején élt kiváló tehetségű és sokoldalú tudós és állami hivatalnok. Filológusi, bibliográfusi és történészi munkássága is örökérvényű. Egyik legnagyobb érdeme a császári könyvtár állományának elrendezése, és annak katalógusának összeállítása. Emellett számos klasszikus kínai mű szerkesztése is az ő nevéhez köthető.
Származása, családja[szerkesztés]
Liu Hsziang () a Han-dinasztia alapítójának, Liu Pang () távoli leszármazottja volt, így az uralkodó Liu család tagjai közé tartozott. Az apja még márki rangot viselt.[1] A fia, Liu Hszin () folytatta az általa megkezdett családi hagyományt és elvitathatatlan matematikai, csillagászati érdemeivel tudósként szerzett nevet magának. Felmenői között volt Liu An, aki Huajnan () hercegeként a Huaj-nan-ce () című, nagy jelentőségű filozófiai traktátus szerzője.
Élete[szerkesztés]
Liu Hsziang () Jüan () császár (Han Jüan-ti () 漢元帝) uralkodása idején (i. e. 48–33) tagja azon konfuciánus hivatalnokokból álló csoportnak, akik korlátozni akarták a császárhoz női ágon kötődő családoknak, a Si ()knek (石) és a Hszü ()knek (許) a befolyását. Ám végül a két nagyhatalmű eunuchhal, Hung Kung ()gal (弘恭) és Si Hszien ()nel (石顯) szemben alulmaradtak, és Liu Hsziang ()ot társaival együtt bebörtönözték. Rövid idő múlva ugyan visszanyerte a szabadságát, de mintegy tizenöt évig nem jutott hivatalnoki kinevezéshez.[2]
Cseng () császár (Han Cseng-ti () 漢成帝) (ur. i. e. 33–7) trónra lépése után, a hatalmi erőviszonyok átrendeződésének köszönhetően ismét folytatódhatott Liu Hsziang () hivatalnoki karrierje. I. e. 26-ban a császár úgy rendelkezett, hogy szervezze meg a császári könyvtár hatalmas állományának rendezezését, és készítse el annak bibliográfiai katalógusát. Liu Hsziang () mintegy 20 éven át, egészen az i. e. 6-ban bekövetkezett haláláig dolgozott a feladaton, de munkáját majd csak a fia, Liu Hszin () (i. e. 50 – i. sz. 23) fejezte be.
Munkássága[szerkesztés]
Liu Hsziang () nevéhez fűződik az első kínai bibliográfiai mű, a Pie-lu () (別錄 / 别录) című katalógus, amelyben a császári könyvtár állományát katalogizálta, és amely, valamivel több mint egy évszázad múlva elsődleges forrásul szolgált a Han su () bibliográfiai szakaszának, a Ji-ven-cse () összeállításához.
Ő volt a Hegyek és vizek könyvének név szerint ismert első szerkesztője. Zseniális szerkesztői tehetségének további gyümölcsei a A hadakozó fejedelemségek intrikái című anekdotikus történeti mű, vagy a moralizáló példatörténetek gyűjteményei: az Új összeállítás és a Beszélgetések kertje. Olyan életrajzi gyűjtemények összeállítása is neki köszönhető, mint a Kiváló asszonyok életrajzai és a taoista szentek hagiográfiája, a A kiváló szentek életrajzai.
Liu Hsziang () költőként is nevet szerzett, neki tulajdonítják a Csu () elégiái antológiában fennmaradt „Kilenc panasz” (Csiu tan () 九歎 / 九叹) című versciklust.[3]
Hivatkozások[szerkesztés]
Megjegyzések[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Hawkes 2011. 330. o.
- ↑ Hawkes 2011. 281. o.
- ↑ Hawkes 2011. 280. o.
Irodalom[szerkesztés]
- ↑ Hawkes 2011.: Hawkes, David (translator and introduction). Qu Yuan et al., The Songs of the South: An Ancient Chinese Anthology of Poems by Qu Yuan and Other Poets. London: Penguin Books. ISBN 978-0-14-044375-2
- ↑ Loewe 1986.: Loewe, Michael. The Former Han Dynasty. In The Cambridge History of China: Volume I: the Ch'in and Han Empires, 221 B.C. – A.D. 220, 103–222. Edited by Denis Twitchett and Michael Loewe. Cambridge: Cambridge University Press. ISBN 0-521-24327-0.
