Libertiny Gusztáv
| Libertiny Gusztáv | |
| Született | 1839. június 24. Korpona |
| Elhunyt | 1914. január 13. (74 évesen) Galgóc |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Domoniki Libertiny Gusztáv (Korpona, 1839. június 24. - Galgóc, 1914. január 13.[1]) királyi tanácsos, tanfelügyelő.
Élete
Libertiny Lajos polgármester és Rásztóczky Mária fia. A gimnáziumot Korponán a piaristáknál és Selmecbányán a líceumban végezte, majd jogi és bölcsészeti tanulmányokat folytatott a pesti egyetemen.
1869-1876 között tanfelügyelői tollnok, majd Vas vármegye másodtanfelügyelője lett. Érdemei elismeréséül a közoktatásügyi miniszter Nyitra vármegye királyi tanfelügyelőjévé nevezte ki.[2] A nyitramegyei tanító-testület alapítója, melynek három éven át állt az élén. 1901-ben a Szabadelvű Párt a szenici kerületben indította a választásokon.[3]
A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület egyik kiemelkedő munkatársa volt. 1881-ben a király királyi tanácsossá nevezte ki.[4] 1882-ben Galgócon Orbók Mór tanárral kéthetenként Nyitrán megjelenő egyesületi folyóiratot alapítottak Felvidéki Nemzetőr címen. A Magyar Történelmi Társulat tagja.[5]
Holicsi fajanszokat is gyűjtött, amelyeket 1887-ben az Iparművészeti Múzeumnak ajándékozott.[6]
A felsőzéllei és assakürti evangélikus egyházak felügyelője volt.
Elismerései és emlékezete
- Libertiny-alap a Tanítók Háza-alap mellett
- 1899-ben ünnepelték jubileumát Nyitrán
Művei
- 1870 Vasmegye népoktatási állapota. Szombathely.
- 1877 A magyar nyelv gyakorló könyve a tót népiskolák számára. Nyitra.
- 1878 Az iskolai büntetések és a neveléstan. Nyitra.
- 1896 Nyitra vármegye népoktatásügye 1895-ben. Nyitra.
Irodalom
- Pechány Adolf 1886: Libertiny Gusztáv mint tanférfiú és ember. Budapest.
Források
- Tolnai Világlapja 14/9, 10 (1914; arckép)
- Néptanítók Lapja 1914. január 22. (domaniki)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város.
- Zilizi Zoltán 2013: Pechány Adolf és a szlovák-magyar együttélés 1880-tól 1942-ig. ELTE doktori disszertáció.; [1]
- ↑ Január 14. a Protestáns egyházi és iskolai lapok 57/5, 76 szerint.
- ↑ Kőszeg és Vidéke 1899/39
- ↑ Alkotmány 1901. augusztus 4.
- ↑ Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1881/38, 10. javaslat.
- ↑ A MTT Névkönyve 1889
- ↑ kieselbach.hu; Iparművészeti kincsek 2000, 27, 85; Takács Gábor 2012: Műgyűjtők Magyarországon a 18. század végétől a 21. század elejéig
