Lepomis megalotis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lepomis megalotis
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Család: Díszsügérfélék (Centrarchidae)
Alcsalád: Lepominae
Nemzetség: Lepomini
Nem: Lepomis
Rafinesque, 1819
Faj: L. megalotis
Tudományos név
Lepomis megalotis
(Rafinesque, 1820)
Szinonimák
  • Icthelis megalotis Rafinesque, 1820
  • Lepomis peltastes (non Cope, 1870) - már nem érvényes
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lepomis megalotis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lepomis megalotis témájú médiaállományokat és Lepomis megalotis témájú kategóriát.

A Lepomis megalotis a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a díszsügérfélék (Centrarchidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A Lepomis megalotis előfordulási területe az észak-amerikai kontinensen van. Északkelet-Mexikótól kezdve, északra egészen a Nagy-tavakig található meg.

A korábban Lepomis megalotis peltastes-ként számon tartott alfaját, manapság önálló faji szintre emelték Lepomis peltastes név alatt. Ez a hal kihalt a Mississippi alsó szakaszából.

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a hal általában 11,5 centiméter hosszú, azonban 24 centiméteresre és 790 grammosra is megnőhet.

Életmódja[szerkesztés]

Édesvízi halfaj, amely a lassan folyó vizeket és a vízinövényekkel benőtt térségeket kedveli. Apró vízi gerinctelenekkel, rovarokkal és azok lárváival, valamint kisebb halakkal táplálkozik.

Legfeljebb 6 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Íváskor sűrű ívókolóniákat alkot. A hím kijelöl magának egy területet és fészket váj belé. A nőstény a neki legmegfelelőbb hímet és fészkelőhelyet kutatja fel. Miután rátalált a két hal körkörösen úszkál a fészek peremén, aztán megállnak ívni. Ívás után a hím elkergetheti a nőstényt; de a nőstény egy idő múlva visszatérhet ide vagy akár más hímet kereshet.

Felhasználása[szerkesztés]

Ezt a halat főleg a városi akváriumok tartják.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]