Lenszk
| Lenszk (Ленск) | |||
 | |||
| A repülőtér épülete | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Jakutföld | ||
| Irányítószám | 678140 | ||
| Körzethívószám | 41137 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 21 181 fő (2023)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Elhelyezkedése | |||
 Lenszk
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 60° 43′, k. h. 114° 54′60.716667°N 114.900000°EKoordináták: é. sz. 60° 43′, k. h. 114° 54′60.716667°N 114.900000°E | |||
Lenszk
Pozíció Jakutföld térképén
| |||
| Lenszk weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lenszk témájú médiaállományokat. | |||
.gif)
Lenszk (oroszul: Ленск) város Oroszország ázsiai részén, Jakutföldön, a Lenszki járás székhelye.
Népessége: 24 966 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Elhelyezkedése
Jakutföld délinyugati részén, Jakutszktól légvonalban 840 km-re nyugatra, a Léna-felföldön helyezkedik el. Jelentős kikötőváros a Léna bal partján. Országút köti össze a gyémántbányászat hagyományosan központi városával, az északra fekvő Mirnijjel, és tovább Udacsnijjal.
Története
Az orosz falu az evenki település, Muhtuj helyén keletkezett, legkésőbb 1663-ban. Az evenki név jelentése: 'nagy víz'.
A 18. század első felében Irkutszk és Jakutszk között kocsiutat jelöltek ki és több pontján, köztük a mai Lenszk helyén az 1730-as években postaállomást létesítettek. A 19. század közepén a Vityim medencéjében felfedezett arany hírére „aranyláz” tört ki, ami Muhtuj csendes életébe is változásokat hozott. Eközben a falu a 19. században és a 20. század elején is száműzetések helyszíne volt.
A Viljuj medencéjében felfedezett gyémántlelőhelyek kiaknázásával kapcsolatban kapott jelentős gazdasági szerepet a 20. században és fejlődött, alakult ki a város. Mint viszonylag legközelebbi kikötő a Lénán, a mirniji építkezések és bányászat bázisa lett. 1956-ban kezdték meg a Mirnijbe vezető 230 km-es országút építését, a falu szélén pedig kikötői létesítmények épültek. 1963-ban járási alárendeltségű várossá nyilvánították, ekkor kapta mai nevét, természeteses a folyóról.
21. század
A város a Léna áradását többször megszenvedte, pl. 1966-ban és 1998-ban.[3] Történetének talán legnagyobb árvizét 2001 májusában élte át, amikor a jeges ár szinte az egész várost letarolta, halálos áldozatai is voltak. A helyreállítást, illetve újjáépítést központi forrásokból végezték, de hozzájárult a várossal szoros kapcsolatot tartó ALROSZA gyémántipari cég is.[4] A rakparti sétányt is felújították és négy kilencszintes lakóházat építettek mellette az árvíz után. Azóta a területet 17 m magas, 19 km hosszan kiépített partfal védi a Léna áradásaitól.
Gazdaság
A városban régóta több telephelye van az ALROSZA (АЛРОСА) cégcsoport szállítási ágazatának (elnevezésében az AL – az almazra. vagyis a gyémántra utal). A részleg elsősorban a mirniji és udacsniji gyémántbányák részére végez közúti árufuvarozást saját tehergépkocsi-parkjával, valamint hozzá tartozik a lénai folyami teherkikötő is.[5]
A Kelet-Szibéria–Csendes-óceán kőolajvezeték egyik fontos állomását Lenszknél alakították ki. Az építtető és üzemeltető Transznyefty állami holding 2006-ban képviseletet nyitott a városban, székházát a 2001-es árvíz során tönkrement, majd lebontott moziépület helyén építették fel. A járás adóbevételeinek jelentős része jelenleg is a Transznyeftytől származik. A cég emellett részt vállal a lakás- és útépítési projektek megvalósításásban, a városi kórház felújításában is.
Kultúra
A helytörténeti múzeumot társadalmi összefogással hozták létre, első kiállítását 1977-ben nyitották meg egy faházban. Tizenegy évvel később bezárták, de a gyűjtőmunka folytatódott. 1997-ben nyitották meg újra, majd 2011-ben új, nagyobb épületbe költöztették át. Ottani kiállítását 2013-ban nyitották meg.[6]
-
A Transznyefty székháza -
A helytörténeti múzeumban -
A rakpart a magasházakkal -
Folyami kikötő a Lénán
Jegyzetek
- ↑ Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2023 года
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Фотографии наводнения 1966 года в Ленске
- ↑ 2001 г. Наводнение в Ленске (Yakutia.info, 2017-05-25. Hozzáférés: 2019-12-12)
- ↑ Производственное управление «Алмаздортранс» (Alrosa.ru, hozzáférés: 2019-12-12)
- ↑ A múzeum honlapja (Hozzáférés: 2019-12-15)
Források
- Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994)
- Город Ленск (Sentstory.ru, hozzáférés: 2019-12-09)
- Ленск через 15 лет (orosz nyelven). Discoverrussia.interfax.ru, 2016. május 17. (Hozzáférés: 2019. december 14.)
