Lapostetű
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Pthirus pubis (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lapostetű témájú médiaállományokat és Lapostetű témájú kategóriát. |
| Lapostetű | |
| Osztályozás | |
| BNO-10 | B85. |
| BNO-9 | 132 |
| Adatbázisok | |
| OMIM | 123400 |
| DiseasesDB | 10028 |
| MedlinePlus | 000841 |
| eMedicine | emerg/298 |
| MeSH Name | B01.500.131.617.564.159.730 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lapostetű témájú médiaállományokat. | |
A lapostetű (Pthirus pubis) élősködő rovar, amely az emberi szőrzetben él és vérrel táplálkozik. Az emberen ruhatetű (Pediculus humanus humanus) és fejtetű (Pediculus humanus capitis) is él. A lapostetű legközelebbi rokona a Pthirus gorillae nevű faj, mely gorillákon él.[1]
Járványtan és diagnózis
A lapostetű emberek közti testi érintkezéssel, leginkább szexuális kontaktus útján terjed. Előfordulhat szülőről gyerekre való terjedés is, pl. a közösen használt törülköző, ágynemű, ruházat stb. által, de a gyerekek fertőzöttsége jóval ritkább, mint a felnőtteké[2] (kisgyermekek a velük alvó felnőttektől fertőződhetnek, náluk a szempillák tövén, a szemöldökben és a hajban szaporodnak el). Elsősorban a fanszőrzetben, valamint a férfiak hasi és testi szőrzetében, továbbá a hónaljszőrzetben él, itt a serkék, lárvák és kifejlett állatok szabad szemmel is felismerhetők. Szakállban, bajuszban, szemöldökben és a szempillák között is gyakran előfordul, sőt más, vastagabb szálú szőrzet híján a hajban is megél, mi több, ide is lerakhatja petéit.[3]
Klinikai információk
Az orvosi irodalom Phthiriasis-nak vagy Pediculosis pubis-nak nevezi a fertőzöttséget, illetve a szempillák fertőzöttséget Phthriasis palpebrarum-nak is nevezik.[4] Jellemző tünet a fanszőrzet környékének viszketése. A bőrön a vérszívási pontok nyomán szürkés foltok jelennek meg. Mivel a fertőzés elsősorban nemi úton terjed, a fertőzött egyén nemi partnereit is fel kell deríteni 1 hónapra visszamenőleg, és őket is kezelni kell. A lapostetűvel fertőzött embereket érdemes más nemi úton terjedő fertőzések szempontjából is megvizsgálni, mert az együttes fertőzések gyakoriak. Kisgyermekek fertőzöttsége esetleg szexuális visszaélésekkel is kapcsolatos lehet.[5][6]
Kezelés
Permetrin vagy pyrethrin készítményekkel ismételt alkalmazásával kezelik, ezt sűrű fogazatú tetűfésű használatával egészítik ki. A szőrzet leborotválása egyszerű és eredményes eljárás.
Jegyzetek
- ↑ Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
- ↑ Alexander, J.O’D. 1984. Arhtropods and Human Skin. Springer-Verlag, Berlin
- ↑ Tetvesség, fejtetű, lapostetű, ruhatetű « Gyermekápolás.hu (magyar nyelven). Gyermekápolás.hu, 2016. január 27. [2018. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 6.)
- ↑ Manjunatha NP, Jayamanne GR, Desai SP, Moss TR, Lalik J, Woodland A. Pediculosis pubis: presentation to ophthalmologist as pthriasis palpebrarum associated with corneal epithelial keratitis. Int. J. STD AIDS 2006; 17: 424-426
- ↑ Klaus S, Shvil Y, Mumcuoglu KY. Generalized infestation of a 3 1/2-year-old girl with the pubic louse. Pediatr Dermatol. 1994; 11: 26-28.
- ↑ Varela JA, Otero L, Espinosa E, Sánchez C, Junquera ML, Vázquez F. Phthirus pubis in a sexually transmitted diseases unit: a study of 14 years. Sex. Transm. Dis. 2003; 30: 292-296.
