Lakatos László (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 10., 20:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Lakatos László (egyértelműsítő lap).
Lakatos László
Élete
Születési névKellner László
Született1881. július 17.
Budapest
Elhunyt1944. február 13. (62 évesen)
Nizza
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)színmű, próza
A Wikimédia Commons tartalmaz Lakatos László témájú médiaállományokat.

Lakatos László, Kellner (Budapest, 1881.[1][2] július 17. – Nizza, 1944. február 13.) író, újságíró, műfordító.

Élete

Budapesten született Kellner Jakab kereskedő és Weisz Regina gyermekeként zsidó családban.[3] Bankhivatalnokból lett újságíró, író. 1903-tól a Pesti Hírlap, a Magyar Nemzet, a Pesti Napló munkatársa, majd a Világ szerkesztője volt. 1910-ben felvették a Petőfi szabadkőműves páholyba. Első színdarabját 1916-ban a Nemzeti Színház mutatta be. Ugyanebben az évben feleségül vette Gelléri Mór és Schőn Regina lányát, Jolánt.[4] Színdarabjai külföldön is sikereket arattak. 1923–24-ben az Unió színházainak dramaturgjaként tevékenykedett. Ezt követően az Est-lapok újságírója, a Magyarország szerkesztője volt. A második világháború kitörése után származása miatt Franciaországba emigrált. A Gestapo üldözése elől az öngyilkosságba menekült.

Művei

  • Panoptikum (karcolatok, Budapest, 1912)
  • Mély húron (elbeszélések, Budapest, 1913)
  • Egy pesti leány története (regény, 1913)
  • A francia menyasszony (elbeszélések, Budapest, 1913)
  • Tavaszi játék (regény, Budapest, 1914)
  • Egy pesti lány története (regény, Budapest, 1914)
  • Konstantinovics Konstantin (történet egy galíciai kisvárosból, Békéscsaba, 1916)
  • Az idegen leány (vígjáték, 1916)
  • A bécsi táncosnő (színmű, 1916)
  • Hamupipőke (regény, 1918)
  • Egy válópör története (regény, Budapest, 1918)
  • A császár partraszállt (színmű, 1919)
  • Férj és feleség (színmű, Budapest, 1919)
  • A pók (elbeszélések, 1920)
  • A menyasszony (színmű, 1920)
  • A fakír (dráma, Budapest, 1921)
  • Négy frakk (komédia, Budapest, 1923)
  • Nehéz idők (rajzok, karcolatok, jelenetek, 1924)
  • Kék Hawai (színmű, 1924)
  • A teve (regény, Budapest, 1925)
  • Pajtásházasság (színmű, Budapest, 1928)
  • Cézár csodálatos élete (regény, 1929)
  • Tizennyolcévesek (komédia, 1929)
  • Angóra macska. Könyv a nőről (regény, Budapest, 1929)
  • Valaminek történni kell (vígjáték, Drégely Gáborral, 1929)
  • Lipótváros (színmű, Vígszínház, 1931)
  • Magas cé (vígjáték, 1932)
  • FIatalember a békében. Írás az emberekről (Budapest, 1933)
  • Helyet az ifjúságnak (színmű, Fodor Lászlóval, 1933)
  • A gazdag ember (vígjáték, 1935)
  • A királyné (színmű, 1935)
  • Láz (színmű, Budapest, 1937)
  • Ange et Venus (színmű, 1937, bemutatásra halála után került sor)
  • Bosszú (kisregény, 1941)

Műfordításai

Irodalom

  • Schöpflin Aladár: Nyugat (1925, 1936)
  • Bóka László: Magyar mártír írók antológiája (Budapest, 1947)
  • Lakatos György: Pro memoria Lakatos László (Irodalomtörténet, 1985)

Jegyzetek

  1. ↑ Lakatos, György (1985). „Pro memoria — Lakatos László”. Irodalomtörténet (17/67.), 155-167. o. (Hozzáférés: 2019. augusztus 3.)  
  2. ↑ A Magyar Színházművészeti Lexikonban a születési évszámaként 1882. van megjelölve
  3. ↑ Születési bejegyzése a pesti izr. hitközség születési akv. 1041/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 27.)
  4. ↑ Házassági bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 94/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 27.)

Források

További információk

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves páholyok Budapesten. Bp., Heraldika Kiadó, 2006.
  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Bp., Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar Nemzet; 1981. szept. 1. (Lakatos Gy.)
  • Irodalomtörténet; 1985 (Lakatos Gy.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lakatos_László_(író)&oldid=23665264”