Lagúnahering

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Lagúnahering
Kifogott lagúnahering
Kifogott lagúnahering
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Clupeomorpha
Rend: Heringalakúak (Clupeiformes)
Család: Heringfélék (Clupeidae)
Alcsalád: Alosinae
Nem: Alóza (Alosa)
H. F. Linck, 1790
Faj: A. maeotica
Tudományos név
Alosa maeotica
(Grimm, 1901)
Szinonimák
  • Caspialosa maeotica Grimm, 1901
  • Alosa braschnikowii maeotica (Grimm, 1901)
  • Alosa brashnikovi maeotica (Grimm, 1901)
  • Alosa maeotica maeotica (Grimm, 1901)
  • Alosa pontica pontica (non Eichwald, 1838)
  • Caspialosa brashnikovi maeotica (Grimm, 1901)
  • Caspialosa brauneri Nikolskii, 1923
  • Caspialosa brauneri elongata Isachenko, 1925
  • Clupea maeotica Grimm, 1901
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Lagúnahering témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lagúnahering témájú kategóriát.

A lagúnahering (Alosa maeotica, korábban Caspialosa maeotica) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lagúnahering elterjedési területe a Fekete- és az Azovi-tenger parti vizei, lagúnák és (ritkán) a folyótorkolatok (például Don). A korábban Kaszpi-tenger-i alfajnak vélt Alosa braschnikowit, manapság, önálló fajnak tekintenek.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lagúnahering teste karcsú, heringszerű. Testhossza 30-40 centiméter, legfeljebb 50 centiméterig. 13-15 centiméteresen számítanak felnőttnek. Alsó és felső fejprofilja egyenes. A testmagasság a teljes hossznak kevesebb, mint egynegyede. Szemei kicsinyek, átmérőjük kisebb, mint a testhossz 6 százaléka. Hátúszója rövid. Oldalvonala nincs. A felső állkapocs erőteljes középső bemetszéssel; alsó állkapcsa a szem hátulsó szegélyéig ér. Az állkapocs és az ekecsont erősen fogazott. Mell- és hasúszói rövidek, kicsinyek. A 26-41 erős kopoltyútüske rövidebb, mint a kopoltyúlemezkék. Hátoldalának színe zöldesen vagy kékesen csillog, oldalai és a hasoldal ezüstszínűek. Hátúszója sötét szegélyű. A kopoltyúfedők mögött néha elmosódott sötét folt van.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lagúnahering télen a Fekete-tenger délkeleti felére vonul, a kaukázusi partvidékre. Egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. A lagúnahering tápláléka gerinctelenek, főleg rákok, ezenkívül kishalak.

Legfeljebb 6 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kora tavasszal (márciusban) a lagúnahering visszavándorol a nagy folyók torkolatába, ahol április és június között (az ívóhelyektől függően) ikrázik. A dolginka hering a Volga deltájába is behatol. Ezek a heringek 3 évesen ivarérettek, körülbelül 8 évig élnek.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezt a halfajt, iparilag csak kismértékben fogják ki.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]