Ladaki nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ladakhi nyelv szócikkből átirányítva)
Ladaki nyelv

Ladaks Skat
BeszélikTibetiek
TerületKína India (Leh), Pakisztán (Baltisztán)
Beszélők száma129 000 (2000-2001) fő
Nyelvcsaládsino-tibeti
   tibeti-kanauri?
    bodi
     Tibeti nyelvek
      Ladaki–balti
ÍrásrendszerTibeti írás
A történelmi Tibet tartományai
A történelmi Tibet tartományai

A ladaki nyelv (tibeti: ལ་དྭགས་སྐད་; wylie: La-dwags skad), vagy más néven bhoti, az indiai Ladak szövetségi terület Leh körzetének legfőbb nyelve. A ladaki a tibeti nyelvek közé tartozik, azonban a sztenderd tibeti nyelv beszélőivel kölcsönösen érthetetlen.

Indiában mintegy 100 000 ember beszéli a ladaki nyelvet, ezen felül a Tibeti Autonóm Területen további 12 000-en beszélik, főleg Csiangtang régióban. A ladaki nyelvnek különféle dialektusai vannak. A fő nyelvjárás a ladaki, amelyet Ladak fővárosában, Leh városában beszélnek (úgy is nevezik, hogy lehszkat). Leh várostól északnyugatra beszélik a samszkat[1] nyelvjárást, az Indus-völgyben a sztotszkat, északon pedig a nubra nyelvjárást beszélik. A Felső-Ladakban és Zanszkár területén beszélt nyelvjárás több jellemzője is emlékeztet a ladaki és a közép-tibeti nyelvjárásokra.

A ladaki dialektusok többsége nem tonális, azonban a sztotszkat és a felső-ladaki a közép-tibeti nyelvjáráshoz hasonlóan tonális.

Osztályozása[szerkesztés]

Nicolas Tournadre amerikai nyelvész[2] szerint a ladaki, a balti és a purik egyaránt külön nyelvnek számítanak a kölcsönös érthetőség alapján (a zanszkári nem számít annak). Ezek a nyelvek együtt a ladaki–balti vagy nyugati ótibeti nyelvcsaládnak nevezik, szemben a nyugati újító tibeti nyelvekkel, mint a szpiti bhoti.

Zanszkári[szerkesztés]

A zanszkári a ladaki egyik dialektusa, amely további négy dialektusra osztható: sztod, csung, sam és lungna. Mindegyikhez a tibeti írást használják.

Írása[szerkesztés]

A ladaki nyelvhez leggyakrabban a tibeti írást használják, ugyanis a ladaki kiejtés sokkal közelebb áll az írott klasszikus tibeti nyelvhez mint a tibeti nyelvek többsége. A ladaki emberek kiejtenek sok előtagot, utótagot és fő betűt, amelyek némák más tibeti nyelvekben, mint például az amdói, a khami vagy a közép-tibeti. Leh várostól nyugatra, illetve Balisztánban, az ellenőrzési vonal pakisztáni oldalán ez még erőteljesebben érvényesül. Például a tibetiek számára a sta (fejsze) úgy hangzik, hogy „tá”, azonban a ladakiak ugyanezt úgy ejtik, hogy „szta”. A rizsre (འབྲས་ –’bras) a tibetiek azt mondják, hogy [ɳʈɛ́ʔ], a ladakiak azt mondják, hogy [ɖas], a Kargil körzetben (Burig) pedig úgy ejtik, hogy [brasz].

Ladakban ellentmondásos témának számít, hogy a ladaki nyelvet tibeti írással írják-e, vagy inkább a klasszikus tibeti enyhén ladakiasított változatával.[3] A muszlim ladaki lakosság beszél ladaki nyelven, azonban nem ismerik a tibeti írást. A buddhista ladakiak többsége el tudja olvasni a tibeti írást, azonban nem értik a klasszikus tibeti nyelvet. Ennek ellenére néhány ladaki buddhista tudós ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is a klasszikus tibeti formában írják a ladaki nyelvet.

Az írott ladakit leggyakrabban a wylie-féle transzliteráció segítségével írják át latin ábécére.

Elismertsége[szerkesztés]

A ladaki iskolákban az oktatás nyelve az angol, a kötelezően választható második nyelvek közé tartozik a hindi vagy az urdu, és a kötelező harmadik lehet az arab vagy a klasszikus tibeti. A ladaki állami és privát iskolák különböző szervezetekhez tartoznak, amelyek máshogy nevezik a tibeti nyelvet. Az előbbi úgy nevezi, hogy „bodhi”, az utóbbi úgy, hogy „tibeti”.

A ladaki társadalom egy része egy ideje kéri egy újonnan elnevezett nyelv, a bhoti felvételét az indiai alkotmányba. Állításuk szerint a bhotit a ladakiak, a baltik és a tibetiek beszélik valamint Himalája szerte Baltisztántól Arunácsal Prades államig.[4][5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szkat - nyelv, nyelvjárás.
  2. Tournadre, Nicolas: L'aire linguistique tibétaine et ses divers dialectes (PDF). Lalies pp. 7–56, 2005
  3. van Beek, Martijn. Imaginaries of Ladakhi Modernity, Tibetan Modernities: Notes from the Field on Cultural and Social Change. Brill, 178–179. o. (2008) 
  4. Archivált másolat. [2013. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 21.)
  5. Archivált másolat. [2011. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 27.)

További információk[szerkesztés]