Kőrösi egyházmegye
| Kőrösi egyházmegye | |
 | |
| Kőrös katedrálisa | |
| Elhelyezkedés | |
| Ország | Horvátország |
| Főegyházmegye | Zágrábi |
 é. sz. 46° 01′ 51″, k. h. 16° 32′ 36″46.030731°N 16.543393°E | |
| Statisztikai adatok | |
| Terület | 127 994 km² |
| Lakosság | |
| Teljes | 15 000 000 |
| Egyházmegyéhez tartozók | 21 509 |
| További jellemzők | |
| Egyház | katolicizmus |
| Rítus | görög katolikus |
| Alapítás ideje | 1777. június 17. |
| Székesegyház | Križevci Cathedral |
| Vezetése | |
| Püspök | Nikola Kekić |
| Honlap | |
| Križevci eparchátus weboldala Križevci eparchátus a Catholic Hierarchy-n | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Križevci eparchátus témájú médiaállományokat. | |
A Kőrösi egyházmegye vagy Križevci eparchátus a latin rítusú Zágrábi főegyházmegye négy szuffragán egyházmegyéje egyike, de ez az egyetlen, amelyik görögkatolikus rítusú , míg a többi latin rítusú. Területe három ország, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Szlovénia teljes területét lefedi. Püspöki székhelye a horvátországi Kőrös városban található.
Története
Az ortodox egyházzal folytatott hosszú viaskodás után 1777-ben alapította meg VI. Piusz pápa a marčani püspökség jogutódjaként a kőrösi bizánci katolikus egyházmegyét. Kőrös (Križevci) Horvátországban, Zágrábtól északkeletre fekszik, az egykori Belovár-Kőrös vármegye székhelye. Az első világháború utántól az egyházmegye fennhatósága a Jugoszláviában élő összes bizánci katolikusra kiterjedt. Jelenleg három ország területén horvát, ruszin, ukrán és szerb hívők tartoznak a közösséghez, a liturgia egyházi szláv nyelven folyik. A horvát állam népszámlálása alapján 2001-ben Horvátországban 6219 fő vallotta magát görögkatolikusnak.
1966 óta a kőrösi görögkatolikus püspök ténylegesen Zágrábban székel. Ott található a görögkatolikus papi szeminárium is. A kőrösi székhely épületeinek nagyobb részében a Fokoláre mozgalom Faro nevű városkájának Máriapoli központja (lelkigyakorlatos- és konferenciaközpontja) működik.[1] 2003. augusztus 28-án az egyházmegye területéről való leválasztással alapították meg a Szerbiai apostoli exarchátust, mai nevén Bácskeresztúri Szent Miklós-egyházmegyét.[2]
Az eparchia területén kívül
Az első bizánci katolikus pap 1902-ben érkezett Horvátországból az Egyesült Államokba. Feladatai közé tartozott, hogy bizánci rítusú szent liturgiát tartson a clevelandi horvátoknak. Ezt a missziót a križevci püspök támogatta. Egy másik horvát görög katolikus pap Alleghenybe (Pennsylvania) utazott 1894-ben. Križevci egyike lett a négy kelet-európai eparchiának, amely a keleti szertartású katolikus egyház alapjait tették le az Egyesült Államokban.
Vezetői
- Vasilije Božičković (1777 - 1785)
- Jozafat Bastašić (1785 - 1795)
- Silvestar Bubanović (1794 - 1810)
- Konstantin Stanic (1810 - 1830)
- Gabrijel Smičiklas (1834 - 1856)
- Đorđe Smičiklas (1857 - 1881)
- Hranilović Ilija (1883 - 1889)
- Julije Drohobeczky (1891 - 1917)
- Dionizij Njarady (1920 - 1940)
- Šimrak Janko (1942 - 1946)
- széküresedés (1946 - 1960), Gabrijel Bukatko apostoli adminisztrátor
- Gabrijel Bukatko (1960 - 1961)
- széküresedés (1961 - 1983), Gabrijel Bukatko belgrádi római katolikus érsek a kőrösi egyházmegye apostoli adminisztrátora, a segédpüspök Joakim Segedi
- Slavomir Miklovš (1983 - 2009)
- Kekic Nino (2009 - napjainkig)
Szomszédos egyházmegyék
- Ukránok németországi és skandináviai apostoli exarchátusa (északnyugat)
- Hajdúdorogi főegyházmegye (északkelet)
- Bácskeresztúri Szent Miklós-egyházmegye (délkelet)
