Köpesdy Sándor
| Köpesdy Sándor | |
| Született | 1840. december 10.[1] Kiskunfélegyháza |
| Elhunyt | 1925. március 29. (84 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Köpesdy Sándor (Kiskunfélegyháza, 1840. december 10. – Budapest, 1925. március 29.) irodalomtörténész, pedagógus, pedagógiai író, főgimnáziumi igazgató.
Életútja
A gimnázium két alsó osztályát szülővárosában, a többit a budapesti kegyesrendieknél végezte; a pesti egyetemen bölcseleti hallgató volt három és fél évig. 1864. novembertől a budapesti királyi katolikus főgimnáziumnál, később a II. kerületi főreáliskolánál mint póttanár működött. 1865. február 22-én a bajai főgimnáziumhoz a magyar irodalom és története helyettes tanárává nevezték ki. 1867. június 2-án a latin és görög nyelvből és irodalomból tett vizsga után magyar és német nyelven előadási képesítést szerzett. A Baján töltött nyolc és fél évi működése után a közoktatási minisztérium a budapesti V. kerületi királyi katolikus főgimnáziumhoz helyezte át 1878-ban. 1881-ben Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter megbízta a budapesti VII. kerületi magyar királyi állami gimnázium megszervezésével és vezetésével. 1881-től 1893-ig ennek igazgatója volt, majd ismét az V. kerületi királyi katolikus főgimnáziumban működött mint igazgató-tanár 1909-ig. Kitűnt a tanítás szemléltető eszközeinek gyűjtésében, sőt ilyen eszközöket maga is készített. Az iskolai turistaságnak egyik, úttörője, mint ilyen tanítványaival hazánkban és Olaszországban több utazást tett. A Magyarországi Kárpát-egyesület (MKE) Budapesti Osztályának vezetőségi tagja volt.
Cikkeket írt heti- és napilapoknak, szerkesztője (1873–74) majd munkatársa volt az Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönyének, munkatársa volt a Magyar Nyelvtörténeti Szótárnak, szerkesztette a Kritikai Szemlét (1878) és a Középiskolai Könyvek Tára sorozatot (1891–93).
Művei
Folyóiratcikkek
Cikkei megjelentek a Riedl Szende szerkesztette Kritikai Lapokban (könyvismertető, 1863), a Heti Szemlében (Az írás eredete és fejlődéséről, 1870), a bajai gimnázium Értesítőjében (Az olympi istencsalád alakulásai, 1870), az Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönyében (Magunkról magunknak, A latin és görög classicusok kiadásainak használatáról, 1886), a budapesti V. kerületi királyi katolikus főgimnázium Értesítőjében (M. Tullius Cicero és levelei, 1874), a budapesti VII. kerületi állami főgimnázium Értesítőjében (Az iskola alapításának és első éves történetének vázlata, 1882), az Egyetemes Philologiai Közlönyben és más lapokban is (Középpárt, Nemzeti Hírlap, 1848., A Hon, Ellenőr, Nemzet stb.), valamint írt tanügyi és ismeretterjesztő cikket is.
Önálló kiadásként megjelent művei
- A görög irodalom története, Pest, 1873. (Ism. Uj M. Sion.)
- M. T. Cicero válogatott levelei, magyarázattal, Budapest, 1874; 4. jav. kiadás: Budapest, 1896, Görög és latin remekírók gyűjteménye 35.)
- M. T. Cicero két beszédje: Pro Sexto Roscio Amerino és De imperio Ca. Pompei, magyarázattal, Budapest, 1875, (újabb kiadása: 1899, Budapest, Pro Archia poeta című beszéddel kiegészítve)
- Magyar-latin és latin-magyar kézi szótár, Budapest, 1881–82, I-II. kötetek, (Holub Mátyással együtt. I. 2. kiadás. II. 3. javított kiadás, Budapest, 1894; Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1895)
- M. Tullii Ciceronis in L. Sergium Catilinam orationes quatour, magyarázattal, Budapest, 1882 (Jeles Írók Iskolai Tára XVIII.)
- Tanügyünk és a középiskolai Törvényjavaslat, Budapest, 1882
- M. Tullii Ciceronis De Officiis libri tres, magyarázattal, Budapest, 1887, (Görög és latin klasszikusok gyűjteménye)
- Praeparatio Cicero beszédjeihez Catilina ellen, I. füzet. Cat. I. II. 1–6. fejezetek, Budapest, 1891, (Latin praeparatiók XI.)
- A görög irodalomtörténet synchronistikus táblája, Budapest, 1898
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08697.htm, Köpesdy Sándor, 2017. október 9.
Források
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János (az Arcanumon)
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- Hivatás, elkötelezettség, felelősség - immár az ő örökségük a Barcsay - Köpesdy Sándor. A Madách Imre Gimnázium, a Barcsay Baráti Körének portálja. (Hozzáférés: 2021. március 2.)
- Nemzeti Sírhelyek – Köpesdy Sándor (Köpesdi Sándor). Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI). (Hozzáférés: 2021. március 2.)