Kézdi-Kovács Zsolt
| Kézdi-Kovács Zsolt | |
| Született | 1936. június 1. Nagybecskerek |
| Elhunyt | 2014. szeptember (78 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | filmrendező, forgatókönyvíró |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (-1960) |
| Kitüntetései | Balázs Béla-díj (1981) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (25-7-30)[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kézdi-Kovács Zsolt (Nagybecskerek, 1936. június 1. – 2014. szeptember) Balázs Béla-díjas (1981) filmrendező, forgatókönyvíró.
Életpályája
1947–1948 között a Piarista Gimnázium diákja volt. 1951–1955 között a zuglói I. István Gimnáziumban tanult.[2] 1956–1960 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakos hallgatója volt Máriássy Félix osztályában. 1961–1964 között a Budapest Filmstúdió filmrendező-asszisztense volt. 1964–1989 között a Mafilm asszisztense (Jancsó Miklós, Fábri Zoltán, Fehér Imre), majd rendezője volt. 1975–1977 között a Balázs Béla Stúdió vezetőségi tagja volt. 1979-ben tagja volt a Cannes-i filmfesztivál zsűrijének. 1987–1989 között a Mafilm igazgatója volt.[3] 1990-től szabadfoglalkozású filmrendező volt. 1990–2009 között az Eurimages magyar képviselője, 1995-től alelnöke volt. 1992–2001 között a Magyar Filmunió Kft. alapító-igazgatója volt. 1993–1995 között a Magyar Filmszemle igazgatójaként dolgozott. 2000–2001 között a Magyar Rendezők Céhe alelnöke, majd elnöke volt.
Híres felmenője Kézdi-Kovács László (1864–1942) festőművész volt. Felesége Elek Judit filmrendező, közös fiúk Berger László operatőr, producer.
Munkássága
Már Ősz című rövidfilmjében (1961) kitűnt modern felfogású, hangulatteremtő ereje, míg az Egy gyávaság története (1966) című, képekben elbeszélt tömör novella figyelemreméltó játékfilmalkotói erényekről tett tanúságot. Első nagyfilmje, a Mérsékelt égöv (1970) Locarnóban aratott sikert.
Filmjei
Rendezőként
- Csutak és a szürke ló (1961) (forgatókönyvíró; Mándy Iván regénye alapján)
- Szabadságon (1961)
- Ősz (1961)
- Vásárcsarnok (1962)
- Egy gyávaság története (1966)
- Kamerával Kosztromában (1967)
- Szeretnék csákót csinálni! (1968)
- Mérsékelt égöv (1970) (forgatókönyvíró is)
- Romantika (1972)
- A locsolókocsi (1973) (forgatókönyvíró is)
- Ha megjön József (1975) (forgatókönyvíró is)
- A kedves szomszéd (1979) (forgatókönyvíró is)
- A remény joga (1981) (forgatókönyvíró is)
- Visszaesők (1982) (forgatókönyvíró is)
- A rejtőzködő (1985)
- Kiáltás és kiáltás (1987) (forgatókönyvíró is)
- És mégis (1991) (forgatókönyvíró is)
- Levél Erdélyből (1994)
- Találkoztam remek emberekkel (1999)
- Az a nap a miénk (2002) (forgatókönyvíró és színész is)
- Európából Európába (2004)
Rendezőasszisztensként
- Így jöttem (1965)
- Harlakin és szerelmese (1966)
- Szegénylegények (1966)
- Nappali sötétség (1966)
- Csend és kiáltás (1967)
- Csillagosok, katonák (1968)
- Fényes szelek (1969)
- Sirokkó (1969)
Díjai, kitüntetései
- a locarnói fesztivál különdíja (1970) Mérsékelt égöv
- a chicagói fesztivál Bronz Hugo-díja (1976)
- hyéres-i nagydíj (1977)
- a Magyar Filmszemle díja (1988)
- Francia Irodalom és Művészetek Rend tiszti fokozata (1992)
- kairói Ezüst Piramis-életműdíj (1996)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1998)
- Francia Nemzeti Érdemrend lovagi fokozata (1998)
Jegyzetek
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 25.
- ↑ Osztálynévsor
- ↑ Filmkultúra.hu
Források
- Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 568. old.
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
