Kéklábú szula

Kéklábú szula
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Ardeae;
Csoport:	Aequornithes;
Rend:	Szulaalakúak (Suliformes);
Család:	Szulafélék (Sulidae);
Nem:	Sula; Brisson, 1760
Faj:	S. nebouxii;
Tudományos név
	Sula nebouxii; Milne-Edwards, 1882
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kéklábú szula témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kéklábú szula témájú médiaállományokat és Kéklábú szula témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. augusztus 21.) ezen a változaton alapul.

A kéklábú szula (Sula nebouxii) a madarak (Aves) osztályának a szulaalakúak (Suliformes) rendjébe, ezen belül a szulafélék (Sulidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése

Az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó és Közép-Amerika délnyugati részén, a Galápagos-szigeteken és Dél-Amerika északnyugati, tengerparti sávjában él.

Alfajai

Sula nebouxii excisa
Sula nebouxii nebouxii

Megjelenése

Testhossza 76-84 centiméter, testtömege a hím esetében 1,1-1,5 kg, míg a tojónál 1,3–2 kg. Erős, hegyes csőre, keskeny, hosszú szárnya, hegyes farka és kék színű úszóhártyás lába van.

Életmódja

A levegőből vágódik a vízbe, de nem merül mélyre, így a sekélyebb vizekben is tud vadászni, kisebb halakra.

Szaporodása

A földre, sziklák közé rakja kezdetleges fészkét. Fészekalja 2-3 mészfehér tojásból áll, melyen 41 napig kotlik a tojó. A fiatal madarak 102 nap után repülnek ki.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 7.)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap