Ugrás a tartalomhoz

Kékcápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pásztörperc (vitalap | szerkesztései) 2020. július 22., 13:28-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Források: 12)
Kékcápa
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Csoport: Modern cápák (Neoselachii)
Öregrend: Cápák (Selachimorpha)
Rend: Kékcápaalakúak (Carcharhiniformes)
Család: Kékcápafélék (Carcharhinidae)
Nem: Prionace
Cantor, 1849
Faj: P. glauca
Tudományos név
Prionace glauca
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kékcápa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kékcápa témájú médiaállományokat és Kékcápa témájú kategóriát.

A kékcápa (Prionace glauca) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályába, a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe és a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó Prionace nem egyetlen faja.

Származása, elterjedése

Világszerte megtalálható a tengerekben, a nyílt vizeket kedveli. 1–350 méter között fordul elő.

Megjelenése, felépítése

A kifejlett nőstény 2,5-3 méter hosszú, a hím csak 1,8-2,5 méter. Felül sötétkék, oldala világoskék, a hasa fehér. Páros úszói fejlettek. Farkúszója szimmetrikus. Bőre apró, fogas pikkelyektől érdes. Kopoltyúfedője nincs.

Az összes cápa közül valószínűleg ennek a legjobb a szaglása: a vérszagot több száz méterről megérzi.

Életmódja

Ragadozó: nagyobb halakat (köztük kisebb cápákat), kalmárokat, rákokat, teknősöket, emlősöket (főleg fókákat és delfineket) dögöket és hulladékot eszik; az emberre is veszélyes. Tápláléka megszerzéséhez nagy területeket kalandoz be; állandó területe nincs. Megjelölt példányokat vizsgálva megállapították, hogy hetente ezer kilométernél is többet tesz meg.

Szaporodása

Belső megtermékenyítéssel szaporodik. Elevenszülő: a nőstény 12 hónapi vemhesség után 25—50 ivadékot hoz világra.

Források