Kámforfa
Kámforfa | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Cinnamomum camphora (L.) Sieb. | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kámforfa témájú médiaállományokat és Kámforfa témájú kategóriát. |
A kámforfa (közönséges kámforfa, Cinnamomum camphora) a babérfélék családjába tartozó Cinnamomum nemzetség egyik faja, a különböző fahéjfélék közeli rokona.
Származása, elterjedése
Eredeti hazája Japán és Tajvan (és Dél-Kína), de már egész Kelet- és Délkelet-Ázsiában ültetik. Európába az arabok közvetítésével jutott el. Betelepítették több, trópusi, illetve szubtrópusi éghajlatú szigetre is, egyebek közt Madeirára.
Megjelenése, felépítése
Eredeti élőhelyén akár 30 méter magasra is megnövő fa. Elágazó törzse erőteljesen fölfelé tör; ágrendszere sűrű, lombkoronája terebélyes.
Aromás illatú levelei 10 cm-nél rövidebbek, a hegyük hosszú. A fiatal levelek vörös-barna árnyalatúak, később mélyzöldek lesznek. Felül fényesek, fonákjuk fehéres, erezetük igen jellegzetes.
Kellemes illatú, sárgás virágai aprók, jelentéktelen külsejűek.
Életmódja
Örökzöld. Hosszú életű; nem ritkák a több száz éves példányok. Januártól áprilisig virágzik.
Felhasználása
A hagyományos ázsiai gyógyászat egyik fontos gyógynövénye volt, mivel e fa kérgéből vonták ki vízgőzös desztillálással a kámfort. Leveleiből is nagy kámfortartalmú illóolaj nyerhető. Ez a jelentőségét a kámfor szintetikus előállítása jelentősen csökkentette: manapság egyre inkább díszfának ültetik.
Kínában kedvelt bútorfa. Leginkább azért kedvelik, mert a rovarok szinte egyáltalán nem károsítják. Főképpen selyem és egyéb ruhaanyagok, a hagyományos patikákban pedig a gyógykészítmények tárolására használják. Sötétvörös árnyalatú belső részei sokkal keményebbek, mint a külső, a kéreghez közel eső világosabb részek. Átható illata szinte korlátlan ideig érezhető. Közepesen kemény és közepesen nehéz bútorfa.
Források
- Sulinet: Kámforfa
- Susanne Lips: Madeira. A Botanical Melting Pot! Oliver Breda Verlag, Duisburg. p. 16. ISBN 3-938282-09-6
- Orbán Sándor: Egzotikus Fűszernövények
- Kínai bútorfák