Kubai karcsúboa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kubai karcsúboa
Kubai karcsú boa.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Óriáskígyófélék (Boidae)
Alcsalád: Valódi boák (Boinae)
Nem: Epicrates
Faj: E. angulifer
Tudományos név
Epicrates angulifer
Cocteau & Bibron 1840
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kubai karcsúboa témájú kategóriát.

A kubai karcsúboa (Epicrates angulifer) egy, az kígyók alrendjébe és az óriáskígyófélék (Boidae) családjába tartozó szárazföldi kígyófaj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

EpicratesAngulifer1.jpg

A faj neve is mutatja, hogy Kuba trópusi éghajlatú szigetén, illetve a körülötte fekvő kisebb szigeteken (Los Canarreos, Los Colorados, Sabana-Camaguey és Juvendos) él, a sűrű növényzettel benőtt területeken, így például mangróve-erdőkben.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kubai karcsúboa alapvetően barna színű, hátán szabályos, sötétebb geometrikus minta fut végig. A pikkelyek megfelelő fényben színesen irizálnak. Testhossza átlagosan 3,5 – 4 méter, a nőstényeké azonban inkább csak 2,8 – 3,5 méter. A test meglehetősen vastag, erős, kevésbé nyúlánk.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hul - Epicrates angulifer - 1.jpg

A faj meglehetősen békés, rejtőzködő alaptermészetű. Elsősorban rágcsálókkal táplálkozik, amiket óriáskígyó módjára megfojt, majd egyben, fejjel előre nyel le. Egy kiadós zsákmány emésztése több napig, olykor hetekig is eltarthat, ilyenkor az állat nyugalmas helyre vonul.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A karcsúboák mindegyike álelevenszülő, azaz tojással szaporodnak, de az utódok az anyaállat testében, a petevezetékben kelnek ki. A 4-8 kiskígyó kezdettől fogva önálló, az egy héten belül bekövetkező első vedlést követően már táplálkoznak is. A kubai karcsúboa legfeljebb 15 évig él.

Védettség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kubai karcsúboát leginkább élőhelye, a trópusi erdőségek pusztulása veszélyezteti, ezért a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint negatív kilátású. Magyarországon csak a Fővárosi Állat- és Növénykert és a pécsi állatkert terráriuma mutat be kubai karcsúboákat, amelyek fogságban csak speciális körülmények között szaporodnak. Nem tartozik a veszélyes állatok közé, tehát tartása nem engedélyhez kötött.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]