Gabriel Bibron
| Gabriel Bibron | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1805. október 20. Párizs |
| Elhunyt | 1848. március 27. (42 évesen) Saint-Alban-les-Eaux |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | francia |
| Házastárs | Jeanne Belloc |
| Iskolái | Párizsi Egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | zoológia, herpetológia |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gabriel Bibron témájú médiaállományokat. | |
Gabriel Bibron (Párizs, 1805. október 20. – Saint-Alban-les-Eaux, 1848. március 27.) francia zoológus és herpetológus. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Bibron”.
Életpályája[szerkesztés]
Apja a francia Természetrajzi Múzeum alkalmazottja volt, így jó alapokat szerzett a természettudományokban. A múzeum megbízta gerincesek gyűjtésével Olaszországban és Szicíliában. Jean Baptiste Bory de Saint-Vincent irányítása alatt részt vett a Peloponnészoszi-félszigeten végrehajtott Morea-expedícióban, ami katonai műveletek mellett tudományos vizsgálatokat is végzett.[1]
Számos hüllőfajt osztályozott André Marie Constant Dumérillel közösen, akivel 1832-ben találkozott. Dumérilt jobbára csak a nem színtű rendszerezés érdekelte, ezért Bibronra hagyta a fajok leírását. Közös munkájuk eredménye az Erpétologie Générale, a hüllők átfogó leírása, melyet 1834-től 1854-ig tíz kötetben adtak ki.[2] Emellett Bibron segített Dumérilnek múzeumi oktatási munkájában és oktatóként is tevékenykedett egy párizsi elemi iskolában.
Bibron tuberkulózisban betegedett meg, ezért 1845-ben visszavonult Saint-Alban-les-Eaux-ba, ahol 42 éves korában hunyt el.
A róla elnevezett taxonok[szerkesztés]
Bibron nevére tíz hüllőfaj elnevezése emlékeztet.[3]
- Afrotyphlops bibronii, vak kígyófaj
- Atractaspis bibroni, mérgeskígyó
- Calliophis bibroni, mérgeskígyó
- Candoia bibroni, boafaj
- Diplolaemus bibronii, gyík
- Enyalius bibronii, gyík
- Eutropis bibronii, vakondgyík
- Liolaemus bibronii, gyík
- Pachydactylus bibronii, gekkó
- Pelochelys bibroni, teknős
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Scientific Commission's voyage to Morea. Archiválva 2013. december 2-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Karl Patterson Schmidt; Davis, D. Dwight (1941). Field Book of Snakes of the United States and Canada. New York: G.P. Putnam's Sons. 365 pp. ("History of snake study", p. 12).
- ↑ Beolens, Bo; Watkins, Michael; Grayson, Michael (2011). The Eponym Dictionary of Reptiles. Baltimore: Johns Hopkins University Press. xiii + 296 pp. ISBN 978-1-4214-0135-5. ("Bibron", p. 25).
Források[szerkesztés]
- SSARHerps (életrajz).
