Ugrás a tartalomhoz

Kovács L. Gábor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kovács L. Gábor
Kovács L. Gábor 2012
Kovács L. Gábor 2012
Született1948. március 15. (76 éves)
Pécs
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaorvos,
neuroendokrinológus,
laboratóriumi szakorvos,
főiskolai és egyetemi tanár
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Kovács L. Gábor (Pécs, 1948. március 15. –) Széchenyi-díjas magyar orvos, neuroendokrinológus, laboratóriumi szakorvos, emeritus egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Korábban az idegrendszeri peptideknek a kísérletes kábítószer- és alkohol-hozzászokásokra vonatkozó hatásának kutatója, jelenleg az emberi reprodukció molekuláris biomarkereinek kutatója. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának dékánja, majd a PTE tudományos és innovációs rektorhelyettese volt. 2012-2018 között a PTE Szentágothai János Kutatóközpont elnöke. 2017-2020 között az MTA Doktori Tanácsának elnöke, 2020-tól az MTA Felügyelő Testületének elnöke és az MTA Orvosi Tudományok osztályának elnökhelyettese. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottságának elnökhelyettese.

Életpályája

[szerkesztés]

1966-ban érettségizett, majd felvették a Pécsi Orvostudományi Egyetemre (POTE, ma a Pécsi Tudományegyetem része), itt szerzett orvosi diplomát 1972-ben. Diplomájának megszerzése után az egyetem Élettani Intézetének tanársegéde lett, majd 1976-ban átment Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetébe. Itt előbb tanársegédként, majd 1980-tól adjunktusként, 1985-ben pedig egyetemi docensként dolgozott. Eközben 1977–1987-ben az Utrechti Egyetemen vett részt posztgraduális képzésen. 1987-ben kikerült az egyetemi környezetből és a szombathelyi Markusovszky Kórház osztályvezető főorvosa lett. 1990-ben a kórház orvos-igazgatójává nevezték ki, ezt a tisztséget 1999-ig töltötte be, majd 2000-ig főigazgató főorvosa volt. Emellett 1994-ben a POTE Egészségügyi Főiskolai Karán kapott főiskolai tanári kinevezést. 1995-ben egészségügyi menedzseri diplomát szerzett. 1997 és 2000 között a főiskola szombathelyi képzési központjának igazgatója volt. 1997-ben egyetemi tanári megbízást kapott. 2001-ben a főiskolai kar intézetigazgatója, majd 2004-ben a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Laboratóriumi Medicina Intézet igazgatásával bízták meg. 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

1978-ban védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1987-ben akadémiai doktori értekezését. 2004-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2010-ben pedig rendes tagjává. Ekkor a Pécsi Akadémiai Bizottság, az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa tagja lett, majd 2005-ben a Hálózati Tanácsba is bekerült. Akadémiai elismerése mellett 1992 és 1998 között, valamint 2004-től a Laboratóriumi Vizsgálatok Szakmai Kollégiumának elnöke. 1998 és 2005 között a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaságot vezette. 2001-ben az Európai Laboratóriumi Szövetség elnökségi tagjává választották. 2007-ben a Magyar Akkreditációs Bizottság plénumának tagja lett, jelenleg az Orvostudományi Szakbizottság társelnöke. 2005-ben a Cseh Purkinje Orvostudományi Társaság és 2007-ben a Horvát Klinikai Biokémiai Társaság is felvette tagjai sorába.

Munkássága

[szerkesztés]

Fő kutatási területei a neuroendokrinológia, a neuroimmunológia, valamint az endokrin rendszer és az idegrendszer kapcsolatának elemzése, e témakörön belül az idegrendszeri peptidek hatása a kísérletes kábítószer- és alkohol-hozzászokásokra. Itt a laboratóriumi paraméterek, a hormonok és az ingerület-átvitel kapcsolatát és kölcsönhatásait is vizsgálja. Foglalkozik különböző szabályozó fehérjék, valamint neuropeptidek és modulátorok kölcsönhatásával, e kutatásai során kimutatta, hogy a genetikai háttér és az anyagcserében részt vevő anyagok (úgynevezett metabolitok) jelentős szerepet játszanak az átvitel folyamatában és annak zavarainak kialakulásában. Ennek fontossága, hogy a tömegspektrometria és a molekuláris genetika diagnosztikus módszereivel a korai kezelés lehetőségét biztosítsa egyes orvosi (szaporítási és újszülött-gyógyászati) folyamatokban és a zavarok során kialakuló helyzetekben. Jelentős eredménye, hogy érhetőbbé váltak a válsághelyzetben levő betegekben zajló patológiás folyamatok. 2020-tól a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • A Szegedi Orvostudományi Egyetem Kiváló Oktatója (1985)
  • Pándy Kálmán-emlékérem (Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság, 1992)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1998)
  • Az Amerikai Klinikai Kémiai Társaság (AACC) Nemzetközi Díja (1999)
  • Az év legnépszerűbb oktatója (PTE, 2001)
  • Akadémiai Díj (Magyar Tudományos Akadémia, 2002)
  • Szent-Györgyi Albert-díj (2003)
  • Jendrassik Loránd-emlékérem (Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság, 2006)
  • Bálint Péter-emlékérem (Magyar Laboratóriumi Szakdolgozók Egyesülete, 2007)
  • Pro Facultate kitüntetés (PTE ETK, 2008)
  • A Debreceni Egyetem Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum Ezüstérme (2008)
  • A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2013)
  • Vilmos püspök-díj (2014)
  • Széchenyi-díj (2015)
  • Pro Universitate Quinqeecclesiensi Díj (Pécsi Tudományegyetem ): 2017
  • Ezüst Pándy Kálmán-emlékérem (Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság): 2017
  • Genersich Antal-díj (akadémikusok részére): 2016
  • Pro Facultate Medicinae Aranyérem (Pécsi Tudományegyetem, ÁOK): 2019
  • Semmelweis Ignác-díj (2021)

Főbb publikációi

[szerkesztés]
  • Effect of Melatonin and Prinealectomy on Avoidance and Exploratory Activity in the Rat (társszerző, 1974)
  • Role of Oxytocin in Memory and Amnesia (Telegdy Gyulával, 1982)
  • Oxytocin is a Precursor of Potent Behaviorally Active Neuropeptides (társszerző, 1983)
  • Endokrinológiai vizsgálatok (1983)
  • Oxytocin and Addiction: a Review (társszerző, 1998)
  • Atrial Natriuretic Peptide Modulates NMDA-induced Hyperexcitability in Ethanol-Dependent Mice (2000)
  • Macroprolactinemia: A Laboratory Pitfall with Clinical Consequences (társszerző, 2003)
  • Lithium Induces Phosphoglucomutase Activity in Various Tissues of Rats and in Bipolar Patients(társszerző, 2006)
  • Neuropeptidek az adaptáció szolgálatában. Székfoglaló előadások a Magyar Tudományos Akadémián. (2014)
  • Comparative analysis of abdominal fluid cytokine levels in ovarian hyperstimulation syndrome (OHSS)(társszerző 2020)
  • Fractalkine Regulates HEC-1A/JEG-3 Interaction by Influencing the Expression of Implantation-Related Genes in an In Vitro Co-Culture Model (társszerző 2020)
  • European survey on national training activities in clinical research(2019)
  • Alpha-1 chain of human haptoglobin as viability marker of in vitro fertilized human embryos information beyond morphology (társszerző 2019)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kovács_L._Gábor&oldid=26767214”