Kovamoszatok
 | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Különböző kovamoszatok a mikroszkóp alatt
| ||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
| Szinonimák | ||||||||
| ||||||||
| Hivatkozások | ||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kovamoszatok témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kovamoszatok témájú kategóriát. |
A kovamoszatok (Bacillariophyceae) a Chromalveolata országának és a sárgásmoszatok (Heterokontophyta) törzsének egy osztálya.[5]
Leírásuk
Egysejtű vagy sejtkötelékben együtt maradó moszatok. Édes- és tengervízben élnek. Több mint 100 000 fajuk ismert. A kovamoszatok színtestei sárgásbarnák. A sejtet két egymásba illő szilícium tartalmú kemény kovahéj zárja körül. A kovamoszatok a héj apró pórusain keresztül nyálkát bocsátanak ki, és ennek segítségével végeznek helyváltoztatást. Többnyire egyenként élnek a vízben lebegve, vagy az aljzathoz tapadva. Sok faj sejtjei az osztódásuk után közös nyálkaburokban együtt maradnak laza sejttársulást alkotva. A tengerek vizében, óriási mennyiségben fordulnak elő. Az elpusztult és a tengerfenekére süllyedt kovahéjak egyes helyeken több méter vastag kovaföld réteggé alakultak ki az elmúlt évmilliók folyamán.
Jelentőségük
A leülepedett páncéljukból kovaföld képződik, ebből készítenek szűrőket, csiszolóporokat, hang- és hőszigetelőket. Csomósodás, konkréció révén kovakő alakulhat ki. A kovamoszatok rongálják a hidakat, víz alatti építményeket, eltömítik a vízvezetékeket. Kovaföldből képződnek a dialomit, dolomit, treppel kőzetek. Részt vesznek a talaj képződésében. Kovaföldet használt Alfred Nobel a dinamit készítéséhez.
A szén-dioxid elnyelésével és az oxigén kibocsátásával létfontosságú szerepet játszanak a Föld életfenntartó rendszerének fenntartásában, hiszen a Földön végbemenő fotoszintézis egynegyedéért felelősek.[6] A fotoszintézis a földi élet energetikai alapja. A kovamoszatok egy százalékos biomassza részarányukkal mintegy 20 százalékos globális CO2 megkötést végeznek,[7] ugyanakkor a Föld oxigénjének ötven százalékát biztosítják.[8]
A fitoplanktonok képesek a folyamatosan növekvő szén-dioxid és egyéb üvegházhatás miatt kibocsátott gázok elnyelésére. Kutatók egy kísérlet során megállapították, hogy „az óceán vastartalmú vegyületekkel történő trágyázása a bonyolult mikroszkopikus fajokból álló fitoplanktonok virágzását idézte elő, ami által jelentős mennyiségű szén-dioxid került az óceánok mélyére.” A kísérlet alatt a kovamoszatok virágzása négy héttel a "trágyázás" után tetőzött. Ezt számos kovamoszatfaj pusztulása követte, ezek viaszos anyagot alkotva a zooplanktonok ürülékével együtt a tenger mélyére süllyedtek alá.[9]
Rendszerezésük
A sárgásmoszatok (Heterokontophyta) rendszerezése fölött még manapság is viták folynak; különböző rendszerezők nem értenek egyet abban, hogy ez az élőlénycsoport mi is tulajdonképpen: főtörzs, törzs, ország, vagy valami ezek között. Ennek következtében a különböző csoportok, melyek a kovamoszatokat alkotják, akárhová besorolhatók ez osztályon belül. Az idők során a kovamoszatok besorolását és tudományos nevét többször is megváltoztatták: Diatomophyceae, Bacillariophyta), újabban pedig Bacillariophyceae.
Hagyományosan a kovamoszatokat 2 rendre, újabban osztályra osztják fel:
Az előbbi parafiletikus csoportot alkot az utóbbival.
A Pennales-fajokat a testük közepén végigfutó kiemelkedés jelenléte és hiánya alapján rendszerezzük.[10] Egy korszerűbb rendszertani besorolást 1990-ben Round, Crawford és Mann kutatók alkottak meg;[11] ők akkortájt e csoportot törzsként kezelték, Bacillarophyta néven, a törzsbe pedig 3 osztályt és több rendet helyeztek.[12]
- Coscinodiscophyceae Round & R.M.Crawford: - radiális szimmetriájúak
- Anaulales Round & R.M.Crawford
- Arachnoidiscales Round
- Asterolamprales Round
- Aulacoseirales R.M.Crawford
- Biddulphiales
- Chaetocerotales Round & R.M.Crawfor
- Chrysanthemodiscales Round
- Corethrales Round & R.M.Crawford
- Coscinodiscales Round
- Cymatosirales Round & R.M.Crawford
- Desmomastigales
- Ethmodiscales Round
- Hemiaulales Round & R.M.Crawford
- Leptocylindrales Round & R.M.Crawford
- Lithodesmiales
- Melosirales R.M.Crawford
- Orthoseirales R.M.Crawford
- Paraliales R.M.Crawford
- Rhizosoleniales
- Stictocyclales Round
- Stictodiscales Round & R.M.Crawford
- Thalassiosirales
- Triceratiales Round & R.M.Crawford
- Fragilariophyceae F.E.Round: - kétoldali szimmetriájúak középvonali kiemelkedés nélkül
- Ardissoneales F.E.Round
- Climacospheniales Round
- Cyclophorales Round & R.M.Crawford
- Fragilariales P.C.Silva
- Licmophorales Round
- Protoraphidales Round
- Rhabdonematales Round & R.M.Crawford
- Rhaphoneidales Round
- Striatellales F.E.Round
- Tabellariales Round
- Thalassionematales Round
- Toxariales Round
- Bacillariophyceae Haeckel, 1878, emend. D.G.Mann: - kétoldali szimmetriájúak középvonali kiemelkedéssel
- Achnanthales P.C.Silva
- Bacillariales Hendey
- Cymbellales D.G.Mann
- Dictyoneidales D.G.Mann
- Eunotiales P.C.Silva
- Lyrellales D.G.Mann
- Mastogloiales D.G.Mann
- Naviculales Bessey
- Rhopalodiales D.G.Mann
- Surirellales D.G.Mann
- Thalassiophysales D.G.Mann
Nagy valószínűséggel a kovamoszatok helye a sárgásmoszatokon belül, továbbá a benne levő osztályok, vagy alosztályok, továbbá a rendek rendszertani besorolása meg fog változni. 2004-ben Medlin és Kaczmarska a következőképpen rendszerezték a kovamoszatokat:[13]
- Bacillaryophyta
- Coscinodiscophytina
- Coscinodiscophyceae (radiális szimmetriájúak)
- Bacillariophytina
- Mediophyceae (sarki előfordulásuak)
- Bacillariophyceae (kétoldali szimmetriájúak)
- Coscinodiscophytina
Jegyzetek
- ↑ Dumortier, B.-C. (1822). Commentationes botanicae. Observations botaniques, dédiées à la Société d'Horticulture de Tournay Archiválva 2015. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (disponible at Algaebase). pp. [i], [1]-116, [1, tabl., err.]. Tournay: Imprimerie de Ch. Casterman-Dieu, Rue de pont No. 10.
- ↑ Rabenhorst, L. Flora europaea algarum aquae dulcis et submarinae (1864-1868). Sectio I. Algas diatomaceas complectens, cum figuris generum omnium xylographice impressis (1864). pp. 1-359. Lipsiae [Leipzig]: Apud Eduardum Kummerum.
- ↑ Haeckel, E. (1878). Das Protistenreich.
- ↑ Engler, A. & Gilg, E. (1919). Syllabus der Pflanzenfamilien: eine Übersicht über das gesamte Pflanzensystem mit besonderer Berücksichtigung der Medizinal- und Nutzpflanzen, nebst einer Übersicht über die Florenreiche und Florengebiete der Erde zum Gebrauch bei Vorlesungen und Studien über spezielle und medizinisch-pharmazeutische Botanik, 8th ed., Gebrüder Borntraeger Verlag, Berlin, 395 p.
- ↑ Dangeard, P. (1933). Traite d'Algologie. Paul Lechvalier and Fils, Paris, [1].
- ↑ A „tenger ékszere”, wol.jw.org
- ↑ Garab Győző: Fotoszintézis: molekuláris mechanizmusok, globális hatások , real.mtak.hu
- ↑ Vulkánkitörésekkel árasztották el a világot a kovamoszatok, index.hu
- ↑ Kísérlet a szén-dioxid-elnyelő algák vassal való trágyázására Kísérlet a szén-dioxid-elnyelő algák vassal való trágyázására Archiválva 2019. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, zoldtech.hu
- ↑ O.E.D. 2nd edition 2005
- ↑ The Diatoms: Biology & Morphology of the Genera. Cambridge University Press (1990). ISBN 978-0-521-36318-1. Hozzáférés ideje: 2013. november 13.
- ↑ Bacillariophyceae. algaebase. M. D. Guiry. (Hozzáférés: 2013. november 11.)
- ↑ Medlin, Linda K. (2004). „Evolution of the diatoms: V. Morphological and cytological support for the major clades and a taxonomic revision”. Phycologia 43 (3), 245–270. o, Kiadó: International Phycological Society. DOI:10.2216/i0031-8884-43-3-245.1. (Hozzáférés: 2013. november 13.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Diatom című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- F.E. Round, R.M. Crawford & D.G. Mann (1990), The Diatoms: Biology & Morphology of the genera, Cambridge University Press, Cambridge 747 pp.
- Catalogue of Diatom Names, California Academy of Sciences
- Diatom Genome, Joint Genome Institute
- Diatom EST database, École Normale Supérieure
- Plankton*Net, Taxonomy (biology)|taxonomic database including images of diatom species
- Life History and Ecology of Diatoms, University of California Museum of Paleontology
- Diatoms: A Freshwater Curiosity, The BioFresh Cabinet of Freshwater Curiosities
- Diatoms: 'Nature's Marbles', Eureka site, University of Bergen
- Diatom life history and ecology, Microfossil Image Recovery and Circulation for Learning and Education (MIRACLE), University College London
- Diatom page Archiválva 2009. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, Royal Botanic Garden Edinburgh
- Geometry and Pattern in Nature 3: The holes in radiolarian and diatom tests
- Art Deco Diatoms, Wim van Egmond
- Diatom QuickFacts, Monterey Bay Aquarium Research Institute
- Algae image database Academy of Natural Sciences of Philadelphia (ANSP)
- Diatom taxa Academy of Natural Sciences of Philadelphia (ANSP)
- Now, energy from single celled algae Deccan Herald
- Computer simulations of pattern formation in diatoms
- aDiatomea, an artificial life experiment with highly detailed 3d generated diatoms
- Glass in Nature, The Corning Museum of Glass
