Ugrás a tartalomhoz

Koszmosz–305

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. március 28., 00:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Koszmosz–305
Típusműhold
Indítás dátuma1969. október 22.
Indítás helyeBajkonuri űrrepülőtér, 81/24 indítóállás
HordozórakétaProton-K

COSPAR azonosító1969-092A
SCN04150
SablonWikidataSegítség

Koszmosz–305 (oroszul: Космос 305) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja, technológiai műhold, a Luna-program része.

Küldetés

Feladata Hold-program keretében kifejlesztett Szojuz űrhajó technikai próbája világűr körülmények között. A program része volt az automatikus Holdra szállás, mintavétel, majd a Hold elhagyásával visszatérés a Földre.

Jellemzői

1969. október 22-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Proton hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 88.2 perces, 51.5 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 170 kilométer, az apogeuma 210 kilométer volt. Pályára állást követően az automatikus rendszerek éles működésének ellenőrzését végezték (kapcsolattartás, irányíthatóság, manőverezés). A Luna–15-höz hasonló technikai eszközökkel volt felszerelve. A Luna–15-höz hasonló technikai eszközökkel volt felszerelve. Hasznos tömege 5600 kilogramm. Három ponton stabilizált (Föld, Hold és Nap központú) űreszköz. Az utolsó fokozat hajtóművének újraindításával kívánták elérni szökési sebességet. A szökési sebességet biztosító rakétahajtómű hibája miatt a program félbeszakadt. Aktív szolgálati ideje 2 nap volt, 1969.október 24-én belépett a légkörbe és elégett.

A leszállóegység részei a fékező-leszálló, az állványzat és a visszatérő egység. Minden egység energiaellátását kémiai akkumulátorok biztosították. A fékező-leszállóegység: üzemanyagtartályokból-, fékező rakétajatóműből-, vezérlő-ellenőrző egységből-, rádió adó-vevő berendezésből-, antennából-, állványzatból (lengéscsillapítókkal)-, stabilizáló egységből (giroszkóp)-, magasság és sebesség mérőből állt. Az állványzat biztosította az üreges mintavevő fúró stabilitását. Tetején egy nagy nyomásnak és hőnek ellenálló tartály volt elhelyezve, ide helyezte mintát az automatika. A kapcsolatot 4 rúdantennán keresztül biztosították. Visszatérő egység hajtóanyagból és rakétahajtóműből, a hozzá tartozó rádió-adó berendezésből-, vezérlő-ellenőrző egységből-, korrekciós hideggáz fúvókákból, stabilizáló (giroszkóp) egységből tevődött össze.

Források

Külső hivatkozások

Elődje:
Koszmosz–300

Luna-program
1969–1976

Utódja:
Luna E–8–5–405