Konsztandínosz Kaváfisz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Konsztandínosz Kaváfisz
Cavafy1900.jpg
Kavafisz, 1900 körül, Alexandriában
Született
1863. április 29.
Alexandria
Elhunyt
1933. április 29. (70 évesen)
Alexandria
Foglalkozása költő
szerző
újságíró
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Konsztandínosz Kaváfisz témájú médiaállományokat.

Konsztandínosz Kaváfisz (Κωνσταντίνος Π. Καβάφης, Alexandria, 1863. április 29. – Alexandria, 1933. április 29.) görög költő.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1863. április 29-én, Alexandriában született kilencedik gyermekként, mindkét ágon gazdag konstantinápolyi görög ortodox családok leszármazottjaként. Apjának és apja fivérének eredetileg Isztambulban volt vállalkozása, később áttették székhelyüket Alexandriába. Apja cége Egyiptom egyik legjelentősebb mezőgazdasági exportőre lett, mezőgazdasági termékeket, főleg gyapotot forgalmazott, elsősorban Angliában. (1926-ig Egyiptom brit protektorátus volt.) Apja azonban 1870-ben meghalt, anyja a hat fiával együtt 1872-ben Liverpoolba költözött. Kaváfisz tehát 9-től 16 éves koráig angol környezetben nőtt fel. 1877-ben a fivérek – egy kivétellel – anyjukkal együtt visszatértek Alexandriába. Kaváfisz ekkor egy alexandriai kereskedelmi líceumba iratkozott, azonban elsősorban klasszikus, ógörög kultúrával foglalkozott. Amikor az egyiptomiak 1882-ben lázadást robbantanak ki a brit fennhatóság ellen, az ifjú Kaváfisz és családja Konstantinápolyba menekül és három évig itt él. 1892-től 1922-es nyugdíjba vonulásáig az egyiptomi Építésügyi Minisztériumban dolgozott tisztviselőként, egy ideig tőzsdei alkuszként is dolgozott. 1932-ben gégerák támadta meg, 1933. április 29-én halt meg az alexandriai görög kórházban.

Hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar irodalomra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"Tisztázatlan, miként hatott Kaváfisz a magyar irodalomra. Petri mindenesetre többször is azt vallotta, Eliot költészete mellett a Kavafiszé volt az, mely pályája elején fölszabadító hatással volt rá." (Krupp József: Második Odüsszeia, Élet és Irodalom, 50. évfolyam, 25. szám – vö. Petri György Munkái III.: Összegyűjtött interjúk, 142, 263.). Petri György számára a hatást Kavafisz verseinek Somlyó György mellett legfontosabb fordítója, Vas István közvetítette, akinek költészetére "anekdotikusságával, a hétköznapi nyelv lírai lehetőségeinek kihasználásával" szintén komoly hatást gyakorolt Kaváfisz. A marosvásárhelyi költő, Kovács András Ferenc Kaváfisz-átiratai előbb folyóiratokban jelentek meg, majd 2006-ban verseskötetté álltak össze (Kovács András Ferenc: Hazatérés Hellászból – Kaváfisz-átiratok. Magvető, Budapest 2006.)

Kiadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar kiadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kosztantinosz Kavafisz: A barbárokra várva, Budapest 1968. (Fordították: Somlyó György, Vas István.)
  • Kavafisz versei, Európa Könyvkiadó (Lyra Mundi sorozat) Budapest 1975. (Fordították: Somlyó György, Vas István.) ISBN 963-07-0117-0
  • K. Kavafisz: Alexandria örök. Válogatott versek. Kalligramm, Pozsony 2006. (Fordították: Déri Balázs, Papp Árpád, Somlyó György, Vas István.) ISBN 80-7149-815-7

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]