Kongó (csatacirkáló)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kongó
Japanese battleship Kongo.jpg
Hajótípus Csatahajó
Üzemeltető A Japán Császári Haditengerészet zászlaja Japán Császári Haditengerészet
Hajóosztály Kongó osztály
Pályafutása
Megrendelés 1911
Építés kezdete 1911. január 17.
Vízre bocsátás 1912. május 18.
Szolgálatba állítás 1913. augusztus 16.
Sorsa 1944. november 11-én a Tajvani-szorosban egy tengeralattjáró elsüllyesztette
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 36 600 t
Hossz 222 m
Szélesség 31 m
Merülés 9,7 m
Hajtómű Gőzturbina
Sebesség 30 csomó (60 km/h)
Hatótávolság 20 000 km 14 csomós (26 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet
  • 8 db 356 mm-es ágyú
  • 16 db 152 mm-es ágyú
  • 8 db 127 mm-es ágyú
  • Több mint 118 db 25 mm-es légvédelmi ágyú

Legénység 1360 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz Kongó témájú kategóriát.

Az IJN Kongó (金剛Hepburn-átírássalKongō?, ’megsemmisíthetetlen’) a Császári Japán Haditengerészet első super-dreadnought (csupa nagy ágyús) csatacirkálója, a Kongó osztály névadó zászlóshajója volt. A hajóosztály többi hajóegysége a Hiei, a Kirisima és a Haruna lett. Az 1930-as években csatahajóvá alakították át. A második világháborúban számos jelentős tengeri csatában vett részt, 1944. november közepén süllyesztette el a USS Sealion amerikai tengeralattjáró.

1908-ban a Brit Királyi Haditengerészet szolgálatba állította a világ első csatacirkálóját, az Invincible-t, mely 8 db (4×2) 305 mm-es ágyúból álló fegyverzetével fölülmúlta a világ addigi összes hadihajóját. Ennek nyomán hatalmas fegyverkezési verseny kezdődött, melyből Japán sem maradt ki: az 1911-es haditengerészeti programban megrendelték négy csatacirkáló építését.

A Kongó volt az utolsó Nagy-Britanniában készült japán hadihajó, terveit Sir George Thurstun az angol Vickers cég konstruktőre készítette el a Lyon osztályú csatacirkálók alapján és ezek voltak a világ első hadihajói, amiket 356 mm-es ágyúkkal szereltek föl.

A kongo építését 1911. január 17-én kezdték meg, 1912. május 18-án bocsátották vízre és 1913 augusztus 16-ra fejezték be, ezután Japánba küldték. Nevét az Oszaka prefektúrabeli Kongo-hegy után kapta.