Koltay Miklós
| Koltay Miklós | |
_pediatrist.jpg) | |
| Arcképe a SZTE Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből | |
| Született | 1925. október 3. Pécs  |
| Elhunyt | 1970. január 23. (44 évesen) Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | orvos |
| Iskolái | Szegedi Tudományegyetem (–1950, orvostudomány) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Koltay Miklós témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Koltay Miklós (Pécs, 1925. október 3. – Szeged, 1970. január 23.) orvos, gyermekgyógyász, az orvostudományok kandidátusa (1965). 1961/62-ben a Szegedi Tudományegyetem gyermekklinikájának mb. vezetője.
Kutatási területei: Klinikai immunológia. A fertőző betegségek klinikuma. A reumás láz patológiája.
Életpályája[szerkesztés]
Atyja, Koltay-Kastner Jenő olasz filológus, aki 1940-től a Horthy Miklós Tudományegyetemen oktatott. Koltay Miklós közép- és felsőfokú tanulmányokat Szegeden folytatott. 1950-ben lett Doctor Medicus.[1] Közben a Korbonctani és Kórszövettani Intézetben dolgozott. Gyermekgyógyászatból 1954-ben, fertőző betegségekből 1963-ban tett szakvizsgát.
A Szegedi Tudományegyetem[2] gyermekklinikáján dolgozott 1958-tól 1970-ig. 1961-62-ben megbízott tanszékvezetőként a gyermekklinika vezetője volt. Az 1962/63-as tanévtől Boda Domokos lett a Gyermekklinika igazgatója, 1967-től két docens dolgozott az ő orvosi csapatában, Koltay Miklós és Altorjay István. Koltay 1966-ban megvédte kandidátusi disszertációját, 1967. január 15-én kinevezték docensnek. Közben külföldi tanulmányutakat tett, 1958-ban 2 hónapig egy gyermekklinikán volt Frankfurt am Mainban, 1959-ben 8 hónapot töltött a párizsi Pasteur Intézetben, később, 1964-ben ismét Párizsba ment 8 hónapra (Centre National de Recherches Scientifiques).
A gyermekklinikán utóbb a Fertőző Osztályt vezette, hivatásának áldozata lett, az osztályon kapott fertőzésbe halt bele még pályájának delelője előtt. A szegedi Belvárosi temetőben nyugszik családi sírboltban.[3]
Főbb művei[szerkesztés]
- Csoportosan végzett “akut fázis reakciók” jelentősége a gyermekkori láz klinikumában. Társszerzővel (Ébrey P.) Gyermekgyógyászat, 1960. (Angolul: Ann. Paediat. Bázel, 1960.)
- Ellenanyag hiányos állapotok klinikai, immunológiai és kísérletes vizsgálata (kandidátusi értekezés). Szeged, 1965.
- Ellenanyaghiányos állapotok és immunglobulinok. Orvosképzés, 1965.
- Ellenanyaghiányos állapotok és klinikai felismerésük. Magyar Pediáter, 1967.
- Immunosuppressio. Társszerzővel. (Virág István.) Orvosi Hetilap, 1968.
- Immuninsuffizienz im Kindesalter. Mschr. Kinderheilk, 1969.
Társasági tagság[szerkesztés]
- Magyar Gyermekorvosok Társasága (MGYT), vezetőségi tag
- Délmagyarországi Gyermekorvos Decentrum, főtitkár
- Magyar Immunológiai Társaság
- Fertőző betegségek Orvosainak Társasága
Kitüntetés[szerkesztés]
- Bókay János-emlékérem (a MGYT-tól, 1968)
Irodalom[szerkesztés]
- Koltay Miklós nekrológja. Gyermekgyógyászat, 1970/2. sz.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Azaz orvos doktor.
- ↑ 1962-től Szegedi Orvostudományi Egyetem
- ↑ X. kriptasor 20. Lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008, 16. p.
Források[szerkesztés]
- Szegedi egyetemi almanach (1921-1996). II. köt. Szeged, Dobozy Attila, 1997. Koltay Miklós lásd 185, 470. p.
- A szegedi gyermekklinika története[1] /szerk. Túri Sándor, Hencz Péter, Virág István. Szeged, Kiad. a SZOTE Gyermekgyógyászat Oktatása, Kutatása Alapítvány megbízásából a Typografika Kft. 398 p. ISBN 963 86937 46
