Altorjay István
| Altorjay István | |
| Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből | |
| Született | Rahó, Csehszlovákia 1921. szeptember 25. |
| Elhunyt | Szeged, Magyarország 1999. szeptember 4. (77 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | orvos, gyermeksebész, egyetemi tanár |
| Díjak | Lásd a díjak, elismerések szakaszban |
Altorjay István (Sefcsik 1942-ig) (Rahó[1], 1921. szeptember 25. — Szeged, 1999. szeptember 4.) orvos, az első magyar gyermeksebész egyetemi tanár.[2]
Kutatási területe: gyermeksebészet, archasadékos betegek kezelése, a Praevomerin-varrat megkímélésének és a lágyszájpad-izomzat fehérje-anyagcseréjének jelentősége a szájpadhasadék miatt operált betegek rehabilitációjában. Munkásságának köszönhetően a szegedi klinika az archasadékos betegek kezelésének egyik országos központja lett.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
Felsőfokú orvostudományi tanulmányait a szegedi, majd a debreceni egyetemen végezte (1941-1947). 1947-ben avatták orvosdoktorrá. 1947-1950-ig a Ceglédi Városi Kórház Sebészeti Osztályán segédorvos, majd alorvos. Szakorvosi képesítést szerezett a sebészet (1951), az ortopédia (1955) és a baleseti sebészet (1959) területén.
1950-1966-ig a Szegedi Tudományegyetem I. sz. Sebészeti Klinikáján dolgozott, majd 1967-1986-ig a Gyermekgyógyászati Klinikán a Gyermeksebészeti Osztályt vezette, 1987-től 1991-ig gyermeksebész egyetemi tanári beosztásban dolgozott. Boda Domokos egyetemi tanár vezette a gyermekklinikát. 1967-1970-ig két docens dolgozott az ő orvosi csapatában, Koltay Miklós és Altorjay István, Koltay halála után Szabó Lajos nyert docensi kinevezést.
Altorjay kandidátusi disszertációját 1983-ban védte meg. Egyetemi docensi kinevezést 1963. szeptember 1-jén kapott, egyetemi tanárrá 1986. július 1-jén nevezték ki. 1991-ben emeritálták. 1999-ben érte a halál, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik.[3]
Munkássága [szerkesztés]
Gyermeksebészként nagy hírnévnek örvendett nemcsak hazánkban, hanem külföldön is. Számos országban rövidebb ideig tartó tapasztalatcsere-látogatásokat tett a gyermeksebészeti klinikákon: Prágai Egyetem Gyermeksebészeti Klinika (1960, 1 hónap); Leningrád Turner Gyermeksebészeti Intézet és Gyermeksebészeti Klinika (1961, 6 hét), WHO ösztöndíjjal a Varsói Rehabilitációs Intézetben (1968, 1 hó), Turkui és Helsinki Egyetem Gyermeksebészeti Klinika (1975, 4 hét). Humboldt ösztöndíjjal hosszabb tapasztalat-csere látogatásokat is tett: 1963-64-ben egy évet töltött a Müncheni és a Brémai Egyetem, majd 1980-ban 8 hetet Hamburg, Mainz, München, Karlsruhe gyermeksebészeti klinikáin. Kutatási területeivel összefüggésben hetvennél több közleményt publikált. Gyakran jelentek meg közleményei német nyelvű gyermekgyógyászati szakfolyóiratokban is. Bedolgozott két könyvkötetbe: Gyermek és fiatalkori nőgyógyászat. Budapest, Medicina, 1984; Gyermeksebészet és határterületei. Budapest, Medicina, 1987.
Művei (válogatás) [szerkesztés]
- Haláloki tényezők a Szegedi I. sz. Sebészeti Klinika 15 éves beteganyagában. Orvosi Hetilap[4], 1960.
- A formalinos érheterotransplantátumok immunbiológiai vonatkozásai. Társszerzőkkel. O.H., 1963.
- Az alsó végtagok hosszkülönbségének műtéti correctiója. Társszerzőkkel. O.H., 1971.
- A húgyhólyag extrophia sebészeti kezelése. Társszerzőkkel. O.H., 1977.
- A Szegedi Gyermekklinika Gyermeksebészeti Osztályán kezelt 500 ajak- és szájpadhasadékos beteg elemzése. Magyar Sebészet, 1982.
- A Praevomerin varrat jelentőségéről élettani és kóros (farkastorkú) körülmények között. Bozóky B. társszerzővel. Orvosképzés, 1982.
- Nyelőcsőpótlás csecsemő- és gyermekkorban. Társzerzőkkel. Gyermekgyógyászat, 1984.
- Születésük napján műtéttel szétválasztott ikrek. Társszerzőkkel. Magyar Sebészet, 1985.
Társasági tagság [szerkesztés]
- Magyar Sebészeti Társaság (1951-)
- Magyar Ortopéd Társaság (1957-)
- Magyar Gyermekgyógyász Társaság (1966-)
- Magyar Gyermeksebész Társaság alapító tag (1968-), elnök (1984-1992)
- NSZK Gyermeksebész Társaság r. tag (1965-)
- Csehszlovák J. E. Purkyne Orvostudományi Társaság és annak Gyermeksebész Társasága tiszteletbeli tag (1978-)
- Lengyel Gyermeksebészeti Társaság t. tag (1988-)
- Osztrák Gyermeksebészeti Társaság t. tag (1989-)
- Keletnémet Gyermeksebészeti Társaság t. tag (1990-)
- Szkovák Gyermeksebész Társaság t. tag (1996-)
Díjak, elismerések [szerkesztés]
- A Magyar Egészségügyi Felsőoktatásért végzett eredményes munkájáért az Egészségügyi Minisztérium kitüntetése (1976)
- Munka Érdemrend ezüst fokozat (1981)
- Koós –emlékérem (1991)
- Kafka-emlékérem (1994, Prága)
- Szegedért emlékérem (1996)
- Schöpf-Merey-emlékérem (1998)
Emlékezete [szerkesztés]
- Halálának első évfordulóján egykori munkahelyén, (Szeged, Korányi fasor 14-15.) családtagjai, munkatársai, barátai és tisztelői mészkőből készült emléktáblát avattak tiszteletére. Az emléktábla szövege:
az első magyar gyermeksebész
professzor emlékére
1921-1999[5]Irodalom [szerkesztés]
- Füzesi Kristóf: Altorjay István. [Nekrológ.] Gyermekgyógyászat, 50. évf. 1999/6. sz. 635. p.
Jegyzetek és források [szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Altorjay István témájú médiaállományokat.
- ↑ Altorjay István születési anyakönyvi kivonatában Rachov szerepel, mert a helység ekkor már Csehszlovákiához tartozott.
- ↑ Füzesi Kristóf: SZTE Gyermekklinika Gyermeksebészeti Osztály. In: A Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinikájának története /szerk. Túri Sándor, Hencz Péter, Virág István. Szeged, 2006. ISBN 963 86937 46 Altorjay István lásd 215. p.
- ↑ Belvárosi temető: V-3-261 lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008, 13. p.
- ↑ rövidítés:O.H.
- ↑ Lásd Tóth Attila: In memoriam A-tól Z-ig (Emléktáblák Szegeden, I. rész, A-Cs.) Szeged, 16. évf. 2004. 8. sz. 31. p.
- Szegedi egyetemi almanach (1921-1996). II. köt. Szeged, Dobozy Attila, 1997. Altorjay István lásd 29-30. p.

