Kollektív bűnösség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 2a00:1110:206:6955:69a1:20db:e07e:a57d (vitalap) 2021. május 7., 16:56-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.


A kollektív bűnösség elve valamely etnikai vagy társadalmi csoport, közösség egyetemleges felelősségre vonása azon a jogcímen, hogy e közösség egyes tagjai ténylegesen (vagy feltételezhetően) jogi vagy erkölcsi értelemben elítélendő cselekedetet hajtottak végre. A kollektív bűnösség alkalmazását tiltják a polgári büntetőjogi elméletek.[forrás?]


A 20. században

A 20. században azonban, mint politikai elv, érvényesült a gyakorlatban. A második világháborúban győztes nagyhatalmak alkalmazták a legyőzöttekkel szemben, illetve a kisebbségben élő, a legyőzött nemzetekhez tartozó emberekkel szemben. Az 1940es potsdami konferencia is kimondta a csehszlovákiai, lengyelországi, magyarországi német nemzetiségű lakosok egy részének Németországba telepítését. A Beneš-dekrétumok a Csehszlovákiában élő németek és magyarok elleni intézkedéseket jelentettek.

Kapcsolódó szócikkek

Források

  • Horváth Jenő: Világpolitikai lexikon (1945-2005)

További információk