Klimkovics Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Klimkovics Ferenc (Kassa, 1825. augusztus 21.Budapest, 1890. április 9.) magyar festő, múzeumalapító

Kalotaszegi népviselet

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Klimkovics Ferenc Kassán született 1825-ben. A gimnázium elvégzése után 1845-ben Egerbe ment, ahol arcképekre kapott megrendelést. 1846-től kezdve két éven át volt Marastoni Jakab pesti festőakadémiájának növendéke, majd beállt honvédnek és végig küzdötte a szabadságharcot. 1850-től Bécsben folytatta képzőművészeti tanulmányait. 1856-ig Magyarország különböző vidékein élt, oltár- és arcképeket festett. 1856 és '59 között Párizsban dolgozott, majd hazatért Pestre. Testvérével, Bélával jó nevű képzőművészeti iskolát is működtetett Kassán (az egyik tanítvány Benczúr Gyula volt). 1860-ban ő festette a kassai Szent Erzsébet-dómban látható Szent Antal képet. 1872-ben testvéreivel és édesapjával közösen megalakították a Felsőmagyarországi Múzeumegyletet. Ennek igazgatója, Klimkovics Béla Ferenc bátyja közreműködésével megszervezte és 1876. június 25-én megnyitották Kassán a Felső-Magyarországi Múzeumot [1](a későbbi Felvidéki Rákóczi Múzeum [2]).

Alkotásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utókorra maradt alkotásain főként magyarországi népviseletekkel és vidéki tájakkal, történelmi eseményekkel találkozhatunk (Salamon és László kibékülése Szent István sírjánál, 1083; Salamon király végpercei a Pola melletti barlangban). Megfestette Széchenyi István gróf, Mailáth György arcképét, Kakasfalva (Szepes vm.), Dunaföldvár templomának oltárképét.[3]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. [1] A Pallas nagy lexikona
  2. [2] A múzeum honlapja
  3. [3] MKL