Kisszár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisszár
Fétis kissar 001.png
Kisszár[1]

Más nyelveken
núbiai nyelvek: kisszár
angol: kissar
francia: kissar
Besorolás
kordofonlíra
pengetős
Menzúra kb. 600 mm
Hangolás pl. d" – g' – a' – h' – e"[2]
Rokon hangszerek khelüsz-líra, begena

A kisszár húros, pengetős hangszer, núbiai líraféle. Ma leginkább Szudán területén található meg, de hasonló hangszerek Északkelet-Afrikában többfelé előfordulnak. Más elnevezései, hangszerrokonai: kerár, krár, begena, tanbúr. Felépítésében, játékmódjában sok hasonlóságot mutat az ókori görög lírával.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kisszár a csészelírák kategóriájába tartozik, mivel teste nem dobozszerű felépítésű, mint a dobozlíráké, hanem egy darab fából van homorúan, kerek csészeformára kifaragva. A test ürege fölött bőr feszül, ami a széleken, hátul hurkolással van megfeszítve, ez szolgál rezonánsként. A bőr nyílásain két széttartó kar nyúlik ki a testből, ezek külső végei között egy keresztrúd van átvetve, ez hordozza a húrokat. Öt bélhúrja a hangszertest aljától indul ki, a bőr rezonánsnak egy húrláb révén adja át rezgését, majd legyezőszerűen széttartva fut a karok végéhez kötözött keresztrúdhoz. A húrok vége a keresztrúdra tekert vászoncsíkokhoz csatlakozik, azok elforgatásával lehet megfeszíteni, hangolni a húrt. A bőrből készült pengető az egyik karon lógó zsinór végére van kötve, a két kar között a hangszer tartását segítő pánt van.[3]

A kisszár általános felépítése az antik lírákat idézi, különösen hasonlít a görög khelüsz-lírára. Az elforgatható hangológyűrűk antik megfelelői a kóllopszok, a tartást segítő pánt szerepe a telamónéhoz hasonló, a zsinórral rögzített pengető is megfelel az ókori líraábrázolásoknak, ahol a pléktron hasonlóan csatlakozik a hangszerhez.[4]

Használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kisszárt az antik lírákéhoz hasonló tartással szólaltatják meg: a zenész a bal oldalán tartja, ebben a hangszer karjaira rögzített szalag segíti. Jobb kezében plektrummal pengeti az összes húrt együtt, közben bal keze ujjaival tompítja az adott pillanatban elnémítandó hangokat, de a bal kéz a pengetésben is részt vehet.

Neve, eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb kutató szerint a núbiai kisszár neve a hellenisztikus korban a görög kitharából, vagy a későbbiekben a görög szó latin megfelelőjéből, a citharából alakult ki. A másik számba vehető lehetőséget, hogy a szó a közel-keleti dobozlírák sémi elnevezéseivel, a héber kinnór, az arab kinnára, a kopt ginéra hangszernevek valamelyikével lenne kapcsolatban, általában elvetik.[5]

A kerár, krár, begena, tanbúr és hasonló hangszernevek néhol a kisszárt, másutt Északkelet-Afrikában attól kisebb-nagyobb mértékben eltérő líraféléket jelölnek.[6]

A kisszárnak a görög teknőshátú khelüsz-lírához való meglepő hasonlósága, a dinasztikus kori egyiptomi líráktól való eltérése, a karpánt és pengető használata, nevének etimológiája együttesen hellenisztikus görög gyökereket sejtetnek.[7] Őshazája Felső-Egyiptomban vagy Szudán északi részén lehetett, ahonnan a nilotikus népek vándorlásai során két irányban terjedt el: kelet felé a Kék-Nílus mentén Etiópia és Szomália irányában, dél felé a Fehér-Nílus mentén a Viktória-tó környékén.[8]

Az etióp krar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etiópiában két különböző líraszerű hangszert használnak. Egyikük, a begena az imádkozás, a vallási meditáció hangszere, míg a másik, a kisszárhoz hasonló krar a világi örömöké. A krar méretében, felépítésében, játékmódjában többé-kevésbé azonos a kisszárral. Bőrrel bevont kerek vagy néha négyszögletű teste fából kivájt, vagy gyakrabban valamilyen tálból, homorú keréktárcsából készül. Öt–hat pentatonikusan hangolt húrja van. Behangolására a keresztrúdon elhelyezett fakulcsok, újabban mechanikus húrgépek szolgálnak. A krar városi és falusi környezetben is elterjedt, népszerű hangszer.[9] A krar szó amhara nyelven a ’húros’ megfelelője, de a kisszár hangszernévvel is kapcsolatban lehet.[10]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fétis, i. m. 133. old. ábrája
  2. Fétis, i. m. 133. old.
  3. Fétis, i. m. 132–134. old.
  4. Creese, i. m. 73. old.
  5. Creese, i. m. 73. old. lábjegyzet
  6. Creese, i. m. 74–76. old.
  7. Creese, i. m. 77. old.
  8. Creese, i. m. 73, 74. old.
  9. Mikias, Paulos. Ethiopia. Santa Barbara, California: ABC-CLIO, LLC. ISBN 978-1-59884-257-9 (2011) 
  10. Creese, i. m. 74. old. lábjegyzet

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fétis, François-Joseph. Histoire générale de la musique. Librairie de Firmin Didot Frères, Fils et Cie (1869)  Online
  • Creese, David E. The Origin of the Greek Tortoise-Shell Lyre. Dalhousie University, Halifax, Nova Scotia. ISBN 0-612-24822-4 (1997)  Online

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]