Kispéter András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Holdkóros (vitalap | szerkesztései) 2019. március 28., 23:54-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források: Kategória hozzáadása)
Kispéter András
Született1925. október 14. (98 éves)
Kiskundorozsma
Elhunyt2009. április 7. (83 évesen)
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásairodalomtörténész,
kritikus
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Kispéter András (Kiskundorozsma, 1925. október 14.) irodalomtörténész, kritikus, az irodalomtudomány kandidátusa.

Életútja

Középiskolai tanulmányait Szegeden végezte. 1946 és 1948 között a Szegedi Tudományegyetem hallgatója volt, 1948-tól 1950-ig a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–történelem szakán tanult, itt szerzett középiskolai tanári oklevelet 1950-ben. 1950–1951-ben a Magyar Rádió irodalmi lektoraként tevékenykedett, 1951-től 1955-ig pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) magyar irodalmi tanszékén oktatott aspiránsként. 1955-ben megvédte kandidátusi értekezését, egyúttal az MTA Irodalomtörténeti Intézetének tudományos munkatársa lett. Itt dolgozott egészen 1961-ig, amikor a Magyar Helikon Könyvkiadó főszerkesztői állását foglalta el. Négyévnyi kiadói munka után 1965-ben az ELTE 20. századi irodalomtörténeti tanszékének tudományos főmunkatársává nevezték ki, itt végzett kutató- és oktatómunkát nyugdíjazásáig. Pályafutása során több külföldi egyetemen megfordult vendégprofesszorként, így 1975-ben a Leningrádi Állami Egyetemen, 1976 és 1979 között a Bukaresti Egyetemen oktatott, illetve két ízben, 1987-ben és 1989-ben a Szófiai Ohridai Szent Kelemen Egyetem meghívott tanára volt.

Munkássága

Szakterülete a 19. század végi és 20. század eleji magyar irodalom története és az irodalmi szecesszió stílustörténeti elemzése. Életművének kiemelkedő jelentőségű területe Ady Endre munkásságának kutatása, műveinek kritikai kiadása, emellett behatóan foglalkozott Gárdonyi Géza, Tömörkény István és Juhász Gyula munkásságával.

Főbb művei

  • Juhász Gyula. Budapest: Művelt Nép. 1956. = Nagy Magyar Írók.
  • Tömörkény István. Budapest: Akadémiai. 1964. = Irodalomtörténeti Könyvtár, 13.
  • Gárdonyi Géza. Budapest: Gondolat. 1970. = Nagy Magyar Írók.

Források

  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. 1134. o. ISBN 963-05-7746-1  
  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. 579. o. ISBN 978-963-1787-283