Kis nyárfacincér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést KMBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. április 11., 22:17-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Forrás → Források (WP:BÜ) AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Kis nyárfacincér
Kis nyárfacincér őszi leveleken
Kis nyárfacincér őszi leveleken
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Öregcsalád: Levélbogárszerűek (Chrysomeloidea)
Család: Cincérfélék (Cerambycidae)
Nem: Saperda
Fabricius, 1775
Faj: S. populnea
Tudományos név
Saperda populnea
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Cerambyx populneus Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kis nyárfacincér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis nyárfacincér témájú médiaállományokat és Kis nyárfacincér témájú kategóriát.

A kis nyárfacincér (Saperda populnea) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A kis nyárfacincér Európa nagy részén, Észak-Afrikában, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában is honos.

Megjelenése[szerkesztés]

A kis nyárfacincér 1-1,5 centiméter hosszú. A nyárfacincérek testhosszúságú csápjukról, a szárnyfedők oldalának párhuzamos futásáról és meg nem vastagodott combjukról ismerhetők fel. A kis nyárfacincér jellemzője a sűrűn pontozott szárnyfedők szürke-sárga szőrözöttsége, ami foltszerűen jelenik meg. Az előtor háta kétoldalt ugyancsak sárga.

Életmódja[szerkesztés]

A kis nyárfacincér ligeterdőkben, patakok és folyók parti részein él. A nyár- és a fűzfákat kedveli. A rovar tápláléka a fák rostjai és nedve.

Szaporodása[szerkesztés]

A nőstény patkó alakú mélyedést harapdál a fák gallyaiba, közepén lyukat rág a kéreg alá, és abba egy petét helyez el. A lyukat kocsonyás anyaggal zárja le, amely a növényi szöveteket kalluszképződésre serkenti. A lárva az első hetekben a kallusszal táplálkozik. Később behatol a fába. Fejlődési ideje 2 év.

Források[szerkesztés]