Ugrás a tartalomhoz

Keczkés Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést TurkászBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2018. szeptember 15., 12:35-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Árván (paraméter nélkül) álló {{Személy infobox}} cseréje (WP:BÜ), apróbb javítások)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Keczkés Károly
Született1799. november 18.
Lőcse
Elhunyt1856. november 23. (57 évesen)
Pécs
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásavízépítő mérnök
SablonWikidataSegítség

Gánóczi Keczkés Károly (Lőcse, 1799. november 18.Pécs, 1856. november 23.) vízépítő mérnök és megyei táblabíró.

Élete

[szerkesztés]

Keczkés János városi főjegyző és Pfanschmidt Teréz fia. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és a késmárki líceumban végezte; azután a pesti egyetem (Institutum Geometricum) hallgatója lett és 1823-ban itt nyert mérnöki oklevelet. Május 17-én kinevezték a dunai térképező osztály mérnökének; 1829-ben pedig hajózási mérnökké léptették elő 500 forint évi fizetéssel. 1830 körül felméréseket végzett a Rábán és a Pinkán, majd szabályozási terveket készített. 1837-ben áthelyezték Pozsonyba a Duna-szabályozáshoz. Mint fiatal mérnököt Szvoboda császári és királyi főépítési igazgató magával vitte olaszországi tanulmányútjára. Vásárhelyi Pállal is jó viszonyban állott. 1844-ben a magyar királyi udvari kamara kinevezte a magyar királyi országos építési főigazgatósághoz és ugyanazon évben főigazgatóhelyettessé (főmérnökké) léptették elő. Ettől fogva kezdett leginkább a Tisza-szabályozás ügyeivel foglalkozni. 1847. március 21-én már a Tiszavölgyi társulat főmérnöke volt. A dunaszabályozási terveket Széchenyi István gróf, akkori közmunka és közlekedésügyi miniszter, 1848-ban átvizsgálás végett neki adta ki. Működése a Tiszán a szabadságharc kitörésével megszűnt. 1850-ben a bécsi kereskedelmi-, ipar- és közmunkaügyi miniszter országos középítési felügyelővé nevezte ki 1800 forint fizetéssel és 300 forint lakáspénzzel; 1853-ban pedig ugyanebben a minőségben a bécsi kereskedelmi minisztériumba helyezték át és reá bízták az összes magyarországi vízügyek vezetését. 1855-ben kiküldték a Tisza szerb bánsági áradásai okának megvizsgálására; onnét a Tisza-szabályozás ügyében tartott értekezletre rendelték vissza és megbízták a Vidra állami kotró felülvizsgálásával, azzal a felhívással, hogy azon saját találmányú készülékét állíttassa fel és azzal a bogyiszlói átmetszésben a kotrást indítsa meg.

Munkája (memorandum): a Tiszavölgy Könyvében (Pest, 1847. Ártér kiszámítás, védmunkálati költség és vízszerkezetek iránti munkálat); ezt Képessy József A magyar alföld hydriographiája c. munkájába (Pest, 1867. 20-23., 1.) átvette.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999.
  • F. Kiss Erzsébet: Az 1848-49-es magyar minisztériumok. Bp., Akadémiai Kiadó, 1987.
  • ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Pozsony, Schmidt Antal, 1846.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.