Karl von Amira

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karl von Amira
Született1848. március 8.[1][2][3]
Aschaffenburg
Elhunyt1930. június 22. (82 évesen)[1][2][3]
München
Állampolgárságanémet
Foglalkozása
  • jogtörténész
  • egyetemi oktató
  • jogász
KitüntetéseiMaximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1902)
Sírhelyemüncheni Waldfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Karl von Amira témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Karl Konrad Ferdinand Maria von Amira (Aschaffenburg, 1848. március 8. – München, 1930. június 22.) német jogtudós, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

Középiskoláit a müncheni Wilhelmsgymnasiumban végezte, ezután a Lajos–Miksa Egyetemen jogot hallgatott. Tanárai közt volt Bernhard Windscheid, Julius Wilhelm von Planck, Paul von Roth és Alois von Brinz. Konrad Maurer alatt északi germán nyelveket is tanult. 1872-ben Münchenben doktorált Konrad Maurer felügyelete alatt.

1875 és 1892 közt a Freiburgi Egyetem német és egyházjogi professzora volt. A korai germán jog, illetve a középkori római jog tanulmányozására szakosodott. Közreműködött a Deutsches Rechtswörterbuch kiadásában. Tanítványai közt volt Claudius von Schwerin és Eberhard von Künßberg.

Számos tudós társaság, többek közt a Bajor Tudományos és Bölcsészettudományi Akadémia (1901-től), az Uppsalai Királyi Tudományos Társaság (1887-től), a Göteborgi Királyi Művészeti és Tudományos Társaság (1891-től), a Svéd Királyi Tudományos Akadémia (1905-től), a Porosz Tudományos Akadémia (1900-tól), a Göttingeni Tudományos és Bölcsészettudományi Akadémia (1922-től) és a Szász Tudományos és Bölcsészettudományi Akadémia (1929-től) tagja volt. 1902-ben a Bajor Maximilian Tudományos és Művészeti Renddel tüntették ki.

Válogatott munkái[szerkesztés]

  • Das altnorwegische Vollstreckungsverfahren: Eine rechtsgeschichtliche Abhandlung. München, 1874
  • Erbenfolge und Verwandtschaftsgliederung nach den alt-niederdeutschen Rechten. Ackermann, München, 1874 (Digitalizált változat)
  • Ueber Zweck und Mittel der germanischen Rechtsgeschichte. Akademische Antrittsrede. Ackermann, München, 1876 (Digitalizált változat)
  • Das Endinger Judenspiel (Herausgeberschaft). Halle, 1883
  • Thierstrafen und Thierprocesse. In: Mittheilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung. 11. Band, 1891, S. 545–601. Separatdruck: Innsbruck, 1891
  • Die Dresdner Bilderhandschrift des Sachsenspiegels. Erster Band: Facsimile der Handschrift. Leipzig, 1902
    • Zweiter Band: Erläuterungen. Teil I, Leipzig 1925 und Teil II, Leipzig, 1926
  • Die Handgebärden in den Bilderhandschriften des Sachsenspiegels (= Abhandlungen der Bayerischen Akademie der Wissenschaften. Philosophisch-Philologische und Historische Klasse; Bd. 23, 2). München, 1905
  • Der Stab in der germanischen Rechtssymbolik (= Abhandlungen der Bayerischen Akademie der Wissenschaften. Philosophisch-Philologische und Historische Klasse; Band 25, 1). München, 1909 (Rezension in der ZRG Archiválva 2021. szeptember 4-i dátummal a Wayback Machine-ben)
  • Grundriß des germanischen Rechts (= Grundriß der Germanischen Philologie. Band 5). 3. Auflage. Strassburg, 1913
  • Die Neubauersche Chronik (= Sitzungsberichte der Königlichen Bayerischen Akademie der Wissenschaften. Philosophisch-philologische und historische Klasse; Jg. 1918, 9). München, 1918
  • Die germanischen Todesstrafen. Untersuchungen zur Rechts- und Religionsgeschichte (= Abhandlungen der Bayerischen Akademie der Wissenschaften. Philosophisch-philologische und Historische Klasse; Bd. 31, 3). München, 1922
  • Rechtsarchäologie. 1. Einführung in die Rechtsarchäologie. Gegenstände, Formen und Symbole germanischen Rechts. Berlin, 1943 (Digitalizált változat)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források[szerkesztés]

  • Szócikke a Neue Deutsche Biographie Lexikonban, digitalizált változat
  • Paul Puntschart: Karl von Amira und sein Werk. Böhlau, Weimar, 1932
  • Peter Landau, Hermann Nehlsen, Mathias Schmoeckel (Hrsg.): Karl von Amira zum Gedächtnis (= Rechtshistorische Reihe, Band 206), Lang, Frankfurt am Main, u. a., 1999, ISBN 3-631-35425-8
  • Gerhard J. Bellinger, Brigitte Regler-Bellinger: Schwabings Ainmillerstrasse und ihre bedeutendsten Anwohner. Ein repräsentatives Beispiel der Münchner Stadtgeschichte von 1888 bis heute. Norderstedt, 2003, S. 139–140, ISBN 3-8330-0747-8; 2. Aufl. 2012, ISBN 978-3-8482-2883-6; E-Book 2013, ISBN 978-3-8482-6264-9
  • Mathias Schmoeckel: Amira, Karl von (1848–1930). In: Albrecht Cordes, Heiner Lück, Dieter Werkmüller, Ruth Schmidt-Wiegand (Hrsg.): Handwörterbuch zur deutschen Rechtsgeschichte, 2., völlig überarbeitete und erweiterte Auflage, Band 1, Erich Schmidt Verlag, Berlin, 2008, ISBN 978-3-503-07912-4, Sp. 200–202 (digitalizált változat)
  • Hermann Nehlsen: Karl von Amira (1848–1930). In: Katharina Weigand (Hrsg.): Münchner Historiker zwischen Politik und Wissenschaft. Utz, München, 2010, ISBN 978-3-8316-0969-7, S. 137–158.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Karl von Amira című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karl_von_Amira&oldid=26926317”