Kanada közigazgatása

Kanada politikai felosztása (angol nevekkel)

Kanada közigazgatásilag 10 tartományra (province) és 3 területre (territory) oszlik. A tartományokat Kanada alkotmánya határozza meg, míg a területeket a szövetségi jog (federal law). A szövetségi kormány ennélfogva közvetlenebb irányítást gyakorol a területek felett, míg a tartományi kormányzatok több önállósággal és jogosítvánnyal rendelkeznek.

A társadalmi élet nagy részében a tartományok szerepvállalása meghatározóbb, mint a szövetségi kormányzaté (például egészségügy, oktatás, jóléti intézmények); a világon egyedülálló módon a tartományok együttes bevétele meghaladja az állami bevétel összegét. Ha egy tartományi kormányzat nem a szövetségi szinten meghatározott irányelvekhez tartja magát egy-egy területen, elesik a központi költségvetés juttatásaitól. A kormány igyekszik biztosítani, hogy a szolgáltatások színvonala a gazdagabb és a szegényebb régiókban azonos legyen. A leginkább központi ellenőrzés alatt álló terület a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás. Minden tartomány és territórium önálló, egykamarás törvényhozással rendelkezik.

A tartományok kormányzata

Tartomány	Székhelye	Belépés dátuma	Népesség (2004)	Terület (km²)
				Szárazföld	Víz	Összesen
Ontario	Toronto	1867. július 1. (alapítók)	12 439 755 fő	917 741 km²	158 654 km²	1 076 395 km²
Québec	Québec		7 560 592 fő	1 356 128 km²	185 928 km²	1 542 056 km²
Új-Skócia	Halifax		938 134 fő	53 338 km²	1 946 km²	55 284 km²
Új-Brunswick	Fredericton		751 400 fő	71 450 km²	1 458 km²	72 908 km²
Manitoba	Winnipeg	1870. július 15.	1 170 300 fő	553 556 km²	94 241 km²	647 797 km²
Brit Columbia	Victoria	1871. július 20.	4 168 123 fő	925 186 km²	19 549 km²	944 735 km²
Prince Edward-sziget	Charlottetown	1873. július 1.	137 900 fő	5 660 km²	—	5 660 km²
Saskatchewan	Regina	1905. szeptember 1.	996 194 fő	591 670 km²	59 366 km²	651 036 km²
Alberta	Edmonton		3 183 312 fő	642 317 km²	19 531 km²	661 848 km²
Új-Fundland és Labrador	St. John's	1949. március 31.	517 000 fő	373 872 km²	31 340 km²	405 212 km²

A tíz tartomány mindegyikének egykamarás, választott törvényhozása, valamint kormánya van, a tartományi miniszterelnököket (premier) ugyanolyan módon választják meg, mint a miniszterelnököt. A királynő „provinciális” képviselői az alkormányzók (lieutenant governor), akiket a szövetségi miniszterelnök nevez ki.

A legtöbb tartományban a három nagy párt „fiókpártjai” a politikai élet meghatározói – ezek azonban (a New Democratic Party szervezeteinek kivételével) hivatalosan nem kapcsolódnak a szövetségi szinten tevékenykedő pártokhoz. Pár helyütt a regionális politikai erők is nagy súllyal bírnak (például a Saskatchewan Party vagy a Labrador Party).

Különleges a helyzet Québecben, ahol a szeparatista Parti Québecois és a föderalista Parti libéral du Québec küzdelme a meghatározó, napjainkra azonban két kisebb, elsősorban nem a tartomány önállóságának kérdésével foglalkozó párt, a jobboldali Action démocratique du Québec és a baloldali Union des forces progressistes is nagyobb súlyra kezd szert tenni (bár a helyi parlamentbe még csak az ADQ jelöltjei kerültek be).

A területek kormányzata

Terület neve	Székhelye	Belépés dátuma	Népesség (2004)	Terület (km²)
				Szárazföld	Víz	Összesen
Északnyugati területek	Yellowknife	1870. július 15.	42 800 fő	1 183 085 km²	163 021 km²	1 346 106 km²
Yukon	Whitehorse	1898. június 13.	31 200 fő	474 391 km²	8 052 km²	482 443 km²
Nunavut	Iqaluit	1999. április 1.	28 300 fő	1 936 113 km²	157 077 km²	2 093 190 km²

A területek politikai súlya kisebb, mivel ilyen típusú közigazgatási egységet a parlament törvényekkel hozhat létre, míg a tartományok önállósága az alkotmányon alapul. Sokak szerint a területek lakossága így nem kap megfelelő képviseletet a parlamentben.

A területek élén egy-egy biztos (commissioner) áll; jogosítványai megegyeznek egy alkormányzóéival, de nem képviseli az uralkodót. A biztosokat a szövetségi kormány nevezi ki.

Yukon területnek egykamarás törvényhozása van, mely hasonlóképp működik, mint a tartományiak; a másik két territórium kormányzása azonban közmegegyezésen alapul: nincsenek pártok, a kormányzat tagjai függetlenekként indulnak, s maguk közül választják meg a kormányzat vezetőjét.

A területek kormányai és a szövetségi kormány között gyakoriak a feszültségek, főként a természeti erőforrások és a befektetések kapcsán. Bár a territóriumokban a legnagyobb az egy főre jutó bevétel, mégis magas a szegénység aránya az elszigeteltség, az áruk szállításának nehézségei és költségei, a munkahelyek hiánya és más társadalmi problémák miatt.